Hetikiadás, 1937. január-december

1937-06-22 / 25 [1523]

tudapest,1937.június 23. /''Arat a s"f o 1 yt at ás a / megfogamzott,de szines valósággá még ki nem teljesedett képet,Tán tiz percig kötődtek az ágyuk,de még félóra mulián is hulldogált a fejükre a megbolygatott szikla szilánkja es permetezett a piszk s ló a, tapadó,nyirkos, ekrazitfüsttel meg savanyított leve aőbe .Amikor elcsenaesedett az ellenséges emberi indulat,szmte csapkodva paskolta az eső a^sziklát, - Negyvenötödik napja'- csóválta a fejét Birtalan Gergely őrmester ós odaroskadt a hadnagya mellé .Felhősen szállt a f üst, Ugy tódult ki a ka ver na nyilasán, mintha máglya lobogott volna '* odalenn,pedig csak a pipák ós cigaretták ontották,Az örökös mozgásban felnőtt bakanépség meggémberedett tagokkal magába roskadtan bámult a semnibe.Ez a tétlenség jobban összetörte, min in. a látástól vakulásig kellett volna dolgozniuk. De hát - Birtalan Gergelyként - nincs olyan hosszú kolbász, amit végig ne lehetne enni.Igy esett velük is ,hogy még aznap éjszaka felváltották az ezredet.Már derengett.amikor leértek a négyről ós behúzódtak a barakkokba. Pillanat ok alatt elaludt mindenki.Délben zuhogó esőben mentek hátrább.Estefelé már ki csicsergett a viz a bakancsuk orrán,Alig álltak a lábukon, amikor bevonultak a kis faluba. •t- Még lakodalomnak is hosszú lenne - elmélkedett az őrmester, amikor lefeküdt .A hadnagy megsúgta neki,hogy itt fognak pihenni két hétig. Ez a tudat ódesibbó tette az álmát és amikor reggel Kinyi totta a szemét.nem' akarta elhinni,hogy már nem alszik: vakítóan ömlött be az ablakon a napfény. A bakanép kint a forró napsütésben tisztálkodott és fímikor rendbeszedte magát,bámulta a csodálatosan kék olasz eget. Eltűnt az eső máról holnapra és beköszöntött a forró nyár. Egy hót se telt bele, megsárgult a határ és az otthonmaradt • olasz fehérnépek a gyerekekkel és öreaskkel ndcikószülődtek az aratásnak. De csak ke szülődtek.mert a magyar bakák a megerőltető gyakorlatok ellenére bevonulás után és fel-éj szakánként learatták nekik az egész termést. Csak ugy ingyen,az ösztönüknek engedelmeskedve,.* Péter-PálT Évezredes hagyomány nyomán a két apostolfejedelem név/ünnepén indil' meg igazán az aratása Kárpátok alján,a Duna-Tisza mentén,"bár az időjárás szeszélyessóge a termés betakarításanak idejét kisebb-nagyobb közökre el szokta tolni.A magyar mezőgazáaságban fogalomba vált ez a nap és a magyar élet legjellegzetesebb,egyben legnagyobb jelentőségű eseménye ilyenkar zaj1 ik le ' Aki meg akarja ismerni a magyart .keresse fel aratás közben. Aki már-már hitét vasztette a jobb jövőbe,aki összeroskadni készül,nézze meg, hogyan dolgozik a magyar föld ékszerű fia látástól vakulásig.Hiába alkotják a kor szellemének megfelelő törvényeket,,hiába határozzák meg a munkaidót, a magyar arató nemegyszer napi lfif-20 c>rát dolgozik perzselő napban izzasztó hőségben inaszakadasig csak azért,mert ellenkező esetben - ha megtartaná a törvény betüjéjj - kiperegne a nagyon megérett mag,aminek nemcsak az uraság,hanem az egész ország is kárát vaílaná. A szót szak it hatatlan együttérzésnek ós együvé tar toz ásnak legszebb megnyilatkozása az aratás,ami mellett eltörpül minden más munka,mert a magyar ilyenkor takarítja he egész évi munkájának eredményét és ilvénkor kosóni meg az Istenné: a sok-sok áldást.mert bárhogyan alakul z XX, század emberének élete,bármennyire úrrá lett az emberi erőn a gép,Magyarországot mindig a kétkezi munkás: az arató verejtékének gyümölcse fogja eltartani. Az apostolfejedelmek ünnepe jelenti a magyar szemében a becsületes munka , az Istenbe vetett hit gyönyörűséges betetőzését. KG/m.