Hetikiadás, 1937. január-december
1937-05-12 / 19 [1523]
A8 QXMLSÍ kamti 1937.május 12. A költségvetés vitájábaa és azonkívül elhangzott érdekes megnyilatkozásokból is kiemelkedik a magyar politikai élet nagy magányosának.Bethlen István grófnak költségvetési beszéde és a francia sajtóban elhangzott külpolitikai nyilatkozata. A magyar politikai élet jelentós szereplejenéc megállapításai nagy súllyal esnek latba,nemosak a belső politika front ián,hanem k liöldön is. Ennek megfelelően a világsajtóban is visszhangot keltettek különösen a .ogos magyar kovetelséekre, az elszakított kisebbségek sorsára és a ssomszéd államokhoz való viszonyunkra vonatkoztykijelent'ése 1. Számunkra az is érdekes ós tanulságos,amit uethlen a belpolitikára Vonatkozóan mondott. Az a jó költségvetés- állapította meg,-amely egyensúlyban van,de a nemzet nagy céljait kielégítően szolgálja es ezt felesleges kiadások és a nemzet túlzott megterhelése nélkül éri el. A tárgyalás alatt álló költségvetés lényegéVeP, egyensúlyban van,tehát általában kielégítőnek tartja. A,nyugdíj terhek esoklrentésere kell törekednünk. A költségvetés apasztása elsősorban a trianoni nyugdijasok kih.-lásától és attól függ,hogy a külföldi adósságra nézve hogyan tudunk megegyezni. Mi tul jól bántunk hitelezőinkkel. Szomszédaink kevesebbet szenvedtek a krízistől,mégis rosszabbul bántak hitelezőik kel. A költségvetésben 170 milliós terhet ielea.t s krizis-adó s ez is mutatja,hogy nem vagyunk olyan közel ahhoz a gazdasági konjunkiJujbához^amely lene tővé tenné,hogy a költségvetés keretében lényeges enyhítések történjenek. Az adóteher egyenlőtlen és az adóreform elkerülhet étlen. A gazdasági elet a javulás tüneteit mutat ia { azonban messze vagyunk attól .hogy a helyzetet szanáltnak tekinthessük* örömmel üdvözli a kormány szoo iái is ".népegészségügyi és kulturális intézkedéseit, élesen bírálta a felelőtlen diktaturas törekvéseket. Szükségesnek tartja a zsidókidés megoldását ós erre vonatkozó kormányporgrammot kér,hogy a keresztény magyar lá'sadalom a gazdasági életben a zsiuógág által elfoglalt pozíciókat visszaszerezhesse. Ke ve ad te Bethlen a haqseregre keltött összeget, amely a költségvetés 9 >-a.holott más állam«k 40-50 %-ot költenek hadseregükre. Kérik,hogy minden felesleges kraioárt adjunk a hacsereg céljaira. Sürgeti az egyenlőtlen helyéét megs züntetésé t^de ki jelenti,hogy nekünk elsősorban nem jogra,hanem hadseregre van szükségünk. A súlyos helyzetet Közép euró pában csak gazdasági megegyezéssel letjat megoldani. Preferenciái is rendszer kiépítésit tartja helyesnek, ahol egyik oldalon állnának az i )ari államok, a másik oldalin pedig a Dunamenti mezőgazdasági országok. Most"megint világkonferencia előtt állunk,amelyen Anglia es Amerika viszik,a vezetőszerepet. legyőződé se, hogy ha a magyar korim ny ^kidolgoztat ja az erre vonatkozó terveket es diplomáciai uton megfelelően előkészíti, sikkerrel lehet fellépni a világkonferencian is. Rendkívül nagy érdeklődést kelteti Bethlennek a kisantant államokról tett kijelentései. A francia sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette,hogy semmiféle olyan terv ninos,amely magyar,cseh,osztrák csoportosulásra vonatkoznék. Ilyen hármas megegyezést a közeljövőben kizártnak tart.Már szomszédaink is érzik,hogy a mostani területi megosztottság képtelenség,mert valamennyi államot kiszolgáltatja a hatalmas ••; szomszédok kényéé-kedvének. De semmiféle újjáépítés nem képzelhető el addig,amig a békeszerződéseket revízió alá n^-fi veszl ^'p Jr ^ Dia j t e rejü megnyilatkozásában a Házban azt mondotta Juhién ,hogy a német veszély lehet pro futuro valami,de itt van a nyakunkon egy fojtogató valQgag.itt van szomszédaink politikája,amely minden becsületes magyar törekvést lehetetlenné kivan tenni. Erdély.; en a magyar kisebbség helyzete türn etet len, halálos veszedelemről van szó. Tanuként áll az ország előtt,hogy ezen a téren az utolsó perc elérkezett,amikor komoly elhatározásra kell jutnunk. Ha Románia mam ért meg A bennünket,akkor olyan nemzetközi akciót kell inditani,amely megmenti a pusztulástól az erdélyi magyarságot.
