Hetikiadás, 1937. január-december
1937-01-13 / 2 [1523]
Alexandrette. Még Nagy Sándor macedón király alapította azt a kisázsiá városkát,amely a Föl«közi-tenger északkeleti csúcsa mellett terül el.Soksok évszázadon át m«m hallott róla semmit se a világ.A világháború után bekövetkezett nagy földosztás során kezdtek róla először irni az uiságok. Bár lakosságának töbo,mint fele török anyanyelvű és mohamedán vallású, a bele egy ár o sok mégis r önálló korcs államocskát kerekítettek belőle és a francia v áicsőság*fennhatósága alá helyezték.Ez a kis államocska is azok közé a mesterséges tákolmányok közé tartozik,amelyek szaporítják a /Vépszövetssg munkáját és állandóan szítják az elégületlens ág soha ki nem alvó szikráját. Alexandrette különállásának még egy mélyreható gazdasági oka is volt; a Mvez-uli kőolaj-források termékeit azon a francia fennhatóság alatt lévő egykori török területen át vezetik hosszú föld fölötti és föld alatti osatornjüaan.amelyről most a török kormány azt akarja bebizonyítani, hogy jogtalan fölöíte a francia felségjog gyakorlása. Tehát,ha jól belenézünk ennek a furcsa néni kis terz államnak az arcába,meglátjuk benne a Parisban és környékeit gombamódra termelt békék visszás következményeit.A keleti népek között tehát éppen ugj lappang az irredentának nevezett békemódos itásra vonatkozó szándeié.mint Európának külölböző részein. Alexandrette állami önállóságát, illetve francia hatalom alá való hajánál fogva előráncigált helyzetét nan a történelmi mult és a gazdasági helyzetnek megfelelő igazság szabályozta,hanem az egykori győztesek pillanatnyi kedve. Hasztalan akar ez a kis állam csatlakozni'anyaországához, a hatajmak -eddig nem nagy hajlandóságot mutattak kérésének teljesítésére. A Népszövetségnek nevezett előkelő intézmény,amely válságos pillanatokban mindig halogató politikájával iparkodott megoldani nehéz helyzeteket,most is arra az álláspontra helyezkedett.hogy majd az idő megoldja ennek a kényes ügynek is azokat a hatalmi és politikai eresztékeit, amelyei már tizenhét éve re ősegeknek-ropoglak. A török koztársaságvamely^a világháború lezajlása után közvetlenül »beteg emberbőr' kemény öklü óriássá" változott,káprázatos hadműveletekkel világ csodájára megmásította a Parisban ráerőszakolt békét és olyan merészségre" ragadtatta magát,hogy a világháború győzteseit és kis szövetségesei ki merte verni önkényesen meghúzott uj hatarai közül. Az azóta megfinoiaoüott és európaivá vált iörök diplomácia azonban ma már nem fegyverrel,hanem ügyes politikával,dolgozik*A '.. mult évben tágított ismét békés megegyezéssel a világháborúból meg megmaradt egyik béklyóján,amik»r megnyerte aJjepssövetség és az illetékes nagyhatalmak jóváhagyását arra,hegy a Dardanelláknak nevezett hosszú tengerszorosban lerombolt erődöket ismét felépíthesse és benépesíthesse katonasággal.Ez a nagy diplomáciai siker akkor elsikkadt a világpolitika egyéb eseményei között és csak akkar fordult fel^ja közönség érdek lödé se, amikor a spanyolországi polgárháború során a fekete-tengeri szovjet^r^sz hajók a Dardanellákon átjutva zavartalanul érkez-hettek meg a madridi kormány földközi-tengeri ' <* kikötőibe. Csak mcst leket, látni a .Dardanellák kérdésének világpolitikai jelentős égét,de azt az átlagos újságolvasó" ma még nem tudja pontosan és világosan,hogy mi rejlik az alexanareiiei kérdés kulisszái mögött. Kö/m. éJ f^
