Hetikiadás, 1936. január-december
1936-04-15 / 15 [1522]
Törökök a revízió utján. A páriskörnyéki békeszerződések és az azokkal összefüggő nemzetközi egyezmények ujabb sebet kaptak.A versaillesi béke megtorló rendelkezéseiből már úgyszólván semmi sem maradt,a locarnói egyezmény a múlté,az Ausztriára kényszeritett st.germaini béke egyik legfontosabb pontján most tették tul magukat az osztrákok,amikor ismét bevezették az általános védköt3 lszettsóget, s még le sem csillapodtak a német és osztrák lépések nyomán támadt izgalmak,már Törökország is fel akarja szabadítani magát azoktól a koriétozásoktól,amelyek a területe feletti szabad rendelkezésben gátolják. ^Törökország nem elsőizben üt már rést a világháborút követő erőszakos intézkedések hálózatán.A rámért kíméletlen sevresi béke csapásától okozott kábulatból hamarosan magához tért,egy-kettőre uj erőt gyűjtött s rövid háborúskodás után kiverte a görögöket ítisázsia földieről,ahol a nagyhatalmak zsákmányt adtak a szövetségéig Görögországnak.Kiosz tottfUc neki jó pár ezer négyzetkilométernyi területet,de" amikor fenyegetően közeledett az újjászületett török haderő,magára hagyták,védekezzen ? ahogy tud.A görög hadsereg pedig már r<^gen elfeledte harmadfél ezer ^év előtti őseinek harci erényeit, sietve kiürítette a máséból kapott ajándékbirtokot és visszavonult régi határai mögé.kég örülhetett,hogy az újonnan kapott szigeteket nem vették vissza tőle. g. Törökország győztesen került ki a rövid háborúból és legalább egy részét visszanyerte annak,amit a világháborúban veszitett.A nagyantant hatalmai bos.. zusan bár t de belenyugodtak a török fegyverek győzelmébe s csak azt igyekeztek . biztosítani,hogy ne haladjon tovább a török felszabadulás és hogy a török határoknak védtelenségre kényszerítésével mindig sakkban tarthassák aiz or szagot .Ezért fenyegetésekkel és Ígéretekkel 1923-ban rávették a törököket arra,hogy aláírják a lausannei egyezményt.Ebben az egyezményben Törökország kötelezte magát,hogy a rajnavidéki katonamentes övezethez hasonlóan'semlegesíti a Dardanellák partvidéket ? nógy nagy hatalom, Anglia, Franciaország,Olaszország és Japán pedig megígérte,nogy közös erővel megvédelmezi a Törökország kulcsát alkotó tengerszorost bárhonnan jövő támadással szemben. A lausannei egyezmény azonban évről-évre veszített értékéből; Minden nagy- és kishatalom fegyverkezési versenybe kezdett, a szárazföldön, tengeren es levegőben egyaránt, a török határral szemben a szárazföldön,de a szigeteken is valósággal gombamódra szaporodtak az erődítések s csak maga a török hat ír, különösen pedig a legfontosabb vonal, a Dardanellák partvidéke maradt továbbra is erőd- és katonamentes.De ezenkívül még a nagyhatalomnak^ egymás közötti viszonya is megromlott s ezzel karöltve mind csekélyebb értékűvé vált a Dardanellák biztonságára vonatkozó közös ígéret.Ilyen körülmények között Törökország nem halaszthatta tovább azt,hogy önmaga gondoskodjék biztonságáról. A török kormány a lausannei egyezményt aláiró hatalmakhoz jegyzéket intézett és ebben mielőbbi megbeszéléseket kivan abból a célból,hogy jogot kapjon a Dardanellák megrősitesére.Ez a kívánság természetesen a Népszövetséget is foglalkoztatni fogja s a róla való tárgyalás nagyon/fontos lesz számunkra is,mert minden valószínűség szerint fel fogják vetni a népszövetségi alapokmány 19.szakaszának alkalmazását is.Ez a szakasz ugyanis a békeszerződések egyes rendelkezéseinek módosítását lehetővé teszi,azokét a rendelkezésekét,amelyek felett az idő már túlhaladt és továbbra már nem lehet fenntartani őket.Törökőrszág a jelek szerint meg fogja kapni a Dardanellák feletti teljesen szabad rendelkezést,de amennyiben ez a népszövetségi alapokmány 19.szakasza értelmében fog megtörténni,ezzel olyan példát alkotnak, hogy mi is teljes jog;al hivatkozhatunk rá és követelhetjük a hasonló bánásmódot,ha időszerűnek találjuk felvetni a mi nagy ügyünket. S történjék akár a 19.szakasz értelmóben,hivatalos tárgyalások utján, akár tárgyalásoktól függetlenül, saját elhatározásunkból, mai egyenlőtlenségünk már nem maradhat lenn sokó.Euróaa többi országával egyező lógókat kell kapnunk s ha talán némelyek prüszkölni is fognak tőle, a me'gfeíslo időben megtesszük a szükséges lépéseket ahhoz,hogy • többi felszabadult nemzethez hasonlóan mi is visszanyerjül: régi jogainkat. J/H
