Hetikiadás, 1936. január-december

1936-03-24 / 12 [1522]

Szerződésszegés? Mintha tikadtan mozdulatlan tó sima tükrére követ hajitanak és a csobbanás nyomán támadt hullámok egyre szélesebb gyűrűben himbálják meg a mereven rugalmas óriás viztömeget,ugy hatott március 6.-án Hitler német kancellár bejelentése és azonnali cseIrkvése,amikor katonasága megszállta a német Rajna folyó vidékének'azt a részét,ahol nemcsak németek laknak,nemcsak nemet a közigazgatás,hanem a nemzetközi jog szerint is az a föld éppen olyan szerves része Német országnak, mint akár Berlin városa. Ezekitán a tájékozatlan olvasó jogosan kérdezheti: mi van abban szokatlan és "hullámot verő",ha német földre bevonul a német katonaság? Annak a nagy felzúdulásnak és tiltakozásnak,amit a német elhatározás váltott ki a francia és belga diplomatákból, az az alapja,hogy még 1920-ban a versaillesi béke parancsa szerint'azon a rajna- menti területen nem szabad német katonaságnak állomásoznia,nehogy veszélyez# tethesse a szomszédos francia földet.Tizenhat évvel ezelőtt kenyszeritették a németeket ennek a szerződésnek az aláírására,ami már akkor is megszégyenítő volt a hatvan milliós nemzetre.Ót évre rá azonban Locarnóban még ujabb szerződést volt kénytelen Németország elfogadni arról,hogy^nem tart katonaságot a fir-jna-mentén'és nem támadja meg sem Franciaországot,sem pedig Belgiumot. Franciaország ugyanis a világháborút követő békékben nem elégedett meg azzal.hogy anyagilag és erkölcsileg eltaposta volt ellenfeleit, hanem még olyan biztonsági rendszerről is gondoskodni akart.ami egyszersmindenkorra elveszi a kedvét a volt ellenségnek'az ujabb háborútól. A versaillesi béke tehát nem volt elég,hanem kellett még hozzá ráadásnak Locarnó is,amelyben már Anglia és Olaszország is kezességet vállal és fegyveres segítséget igér a német támadás ellen.Jogilag edoig a pontig rendben lett volna minden,ám-de a francia diplomácia sokat markolván, ke vesét fogott - amint a közmondás tartja,- mert Németország keleti és déli szomszédait és tésolabbi ellenlábasait is szövetségébe vonta*olyan szerződéseket kötött ve lük,amelyeknek éle határozottan és kizáróan Mérnetország ellen irányul. A franciák és belgák most azt vallják,hogy Németország szegte meg a versaillesi és locarnói szerződést,viszont a németek azt állítják,hogy Franciaország a szerződésszegő,mert nem lett volna joga különösen a locarnói szerződés aláirása után ujabb és Németország ellen táraadó szinezetü megegyezéseket létesitenie.Ekörül folyik most a szóbeli harc.melynek végső eredményét megjósolni szinte lehetetlen.A német-ellenes táborban fennen hangoztatják a nemzetközi szerződések szentségét és sérthetetlenségét.Talán önmaguk vigasztalására és bátoritására szónokolják és írják,hogy a nemzetközi élet irtatlan őserdővé válik nemzetközi érvényű szerződések és megállapodások nélkül .A XX. század müveit embere ilyen nemzetközi vonatkozású és maradandó célzatú rendelkezések nélkül nem élhet meg. Nem a mi feladatunk,hogy eldöntsük a rajnai kérdéssel kapcsolatban a szerződésszegés ügyét ..Mi leggyőzőtt nép csak mély tiszteletettel megkérdezzük a'szerződések szentséget és érintetlenségét annyira hangoztató tulsóoldalt, hogy akkor nem volt felháboritó és nem volt a XX*.század fiához méltatlan eljárás az irott és ünnepélyesen jóváhagyott szerződések sorozatos fel rúgása, amikor a legyőzött tehetetlen ellenségről volt szó?Amikor feldaraboltak az ezeréves Magyarországot,a nagyhatalmak londoni értekezlete a trianoni és egyéb cifranevü békeszerződésekbe olyan pontozatokát is ' beleillesztett,amelyek megcsillogtatták a magyarság előtt az igazságba vetet hit gyenge sugarát és á jobb jövőt.Hogy többet ne emlitsünk^ott van a Suténföld ügye.A csehek csak a népszavazás elrendeléséig kapták meg Magyarországnak azt a részét

?

amelynek a trianoni béke rendelkezése szerint _ népszavazással kellene eldöntenie.hogy hova akar tartozni.Volt-e valaha is komolyan szó arról,hogy végrehajtják ezt a rendelkezést?Azután ott vannak a kisebbségi jogokat védő és szinte évenként újra és újra megerősített szer ződések,amelyek egyaránt kötelezik a győző legyőtőtt és semleges államokat arra,hogy'az akaratuk ellen idegen nép uralma alá vetett kisebbség vallási .erkölcsű,gazdasági és faji szempontból teljes egyenjogúságát biztosítsák és ellenőrizzék, A rajnai kérdés állítólagos szerződésszegése felborulással fenyegeti a müveit ember nemzetközi vonatkozású életmegnyilvánülásait ,de csak most,amikccr a győztesek érdekeit látszik veszélyeztetni,ellénben szó sem lehet szerződésszegésről, akkoriba a legyőzött kis nép jaj szava kiált fel segítségért az égig. KG/R