Hetikiadás, 1936. január-december
1936-03-17 / 11 [1522]
K szekció Hármas találkozó. Mig Londonban változatlan élénkség el keresik a kiveze tő'utat a nemzetközi hel3 r zet súlyos bonyodalmaiból,Európa egy másik fő városban, Ró-' mában,három ország kormányelnöke,politikájának irányítója ült össze tanácskozásra, hogy megvizsgálja a római egyezmény eddigi eredményeit és a tapasztalatok alapján javitsa és bc^itse az egyezmény részleteit.Tőlünk Gömbös Gyula miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter,Ausztriából Schuschigg kancellár és Berger~7aldenegg külügyminiszter utazott ebből a célból Sdmába,ahol a régi barátokat megillető figyelmesség ós szeretet fogadta őket, a tanácskozások pedig ismét annak a megértésnek légkörében folytak,amelyet már hasonló körülmények között többizben jólesően tapasztalhattunk. Több esztendőre nyúlik már vissza az olasz-osztrák-magyar politikai és gazdasági jóviszony.ae ennek irésban,egyezményben való lefektetése csak két esztendővel ezelőtt, 1934 március 17.-en történt meg.Az addig is fennállott kapcsolatoknak ilyen megér ősitésére és a nemzetközi nagy nyilvánosság előtt való lerögzitésere részben azért is volt szükség,mert nem sokai azel'itt határozták el a kisantantállamok,hogy politikai szővetsúgüket gazdasági térre is átviszik.S ha ezt a tervet ellenintézkedés nélkül teljéén keresztül tudták volna vinni,könnyen előállott volna az a vészedéfea ,hogy Ausztriátés Magyarországot teljesen elszigetelik,Olaszország pedig vészit befolyásából a *Atna völgyé ben .Az ellenintézkedés azonban a romai egyezmény alakjában létrejött s ezzel mindkét veszedelem elmúlt * a gazdasági kisantant pedig majdnem ugyanabban a kezdetleges formában maradt,mint ahogy 1934~ben megindult. A védelmi jellegű intézkedésnél azonban sokkal jelentősebb az, hogy az egyezmény mindhárom ország külpolitikai tekintélyét és gazdasági fontosságát nagymértékben növelte.Még Franciaország is elismerte,hogy Olaszország erdekeit fél a Djinamedencei újjászervezésben és beleegyezését adta ahhoz,hogy Olaszország hivjá egybe alkalmas időbén a dunai államok értekez* letét.Tette pedig ezt azért,mert maga is'belátta,hogy Magyarország részvétele nélkül tartós rendezés el sem képzelhető,viszont Magyarország csak akkor hajlandó Közreműködni a megoldási munkálatokban,ha ebben az őt megillető szerep jut Olaszországnak is. A hármas egyezmény már eddig is jószolgálatokát tett mint egyik félnek politikai és gazdasági tekintetben is.Emlékezhetünk rá például,hogy ' másfél esztendővel ezelőtt, a szerencsétlen sorsú Sándor király halála utan, mily heves és igaztalan támadásban részesültünk, s ekkor elsősorban Olaszország állott mellénk,illeti igazságunk mellé és meghiúsította a vesztünkre törő terveket .Ausztriának is voltak nehéz napjai abban az időben, amikor ugy látszott,hogy Németország fenyegeti önállóságát és be akarja kebelezni * :nac német birodalombaiHoszu hónapokig állottak akkor őrt az olasz csapatok,a " tiroli havasokban,az osztrák-olasz határ mentén és értésére adták minden ér. dekelt félnek.hogy az osztrák önállósághoz hozzányúlni nem le hot.A magyar és az osztrák katonai egyenjogúságnak is mindenkor erőteljes támogatói voltak a? olaszok és nem rajtuk mulott.hogy ezirányu tevékenységüket még nem koronázta teljes siker,S amikor pedig Olaszország került bajba.amikor megtorlásokat ' akartak ellene életbeléptetni,egyforma hűséggel állott melléje Ausztria is, Magyarország is,hogy viszonozza azt a támogatást,amellyel Róma a mi ügyeinkei és az osztrákokért is felkarolta, Gaáda:ági téren is kiállta már a tüzpróbát a római egyezmény. Hiszen ennek köszönhetjük,hogy buzafeleslegünket a világpiaci áron felül tudtuk kiszállítani Olaszországba és Ausztriába és hogy más cikkekből is jelentékeny mennyiséget tudtunk.rőleg Olasz földön elhelyezni .£usztriával szemben ugyan nem ilyen kedvező a nelyzet,de jogosan remélhetjük, # hogy az osztrák- magyar kereskedelmi forgalom javulását is meghozza a közeljövő. De politikai eseményeken és a gazdasági jellegű számokon kivül jellemzően mutatja az egyezmény értékét a csatlakozást célzó érdeklődések is. Hiszen szó volt már arról is,hogy Németország szintén társuljon az egyezményhez és a kisantantállamok is kifejezésre juttatták,hogy szivesen vennék,ha őket is befogadnák .az egyezmény keretei köze. j^^utm** i . • , , Az edai^Peredmenyek es .a, csatlakozási érdeklődések,fényesen igazolják.hggy^IegUtőüD; eyefpeft nem jotl lere meg egSTolM meríekMn gfg vált figyeimerS ,mint a romai, hármas jegyzőkönyv,! jol végzett munkából eredő megelI^dess^!aWPitWW meg P?í r. a maspdmk" évfordulón - a hármas talál kozón résztvett államférfiak is,akik összeültek.hogy leszűrjek,a tapasztalatokat, és tökéletesítsék az eredeti meg4Uaioodast.Munká/ik nyomán, bízvást remélhető, hogy, a három ország egyuttmüke. T meg az edeigmel szilárdabb lesz es olyan erős ^özpanti magot alkot,amely köré nyugodtan fel lehet építeni a Pu^iavölgy ügyeinek végleges rendezését Is.
