Hetikiadás, 1936. január-december

1936-03-03 / 9 [1522]

Budapest,1936,mároius 3, A forrongó Japán. A Sárga-tenger pr.rtjr.it vihar rázta meg,a japán szigetvilág egyik napról a másikra forradalmi kísérletre, kormánya elleni merényletre ébredt,Gépfegyveres csapatok vonultak fel Tokió utcáin,öreg,hazájukért évtizedeken át dolgozó államférfiak lakásába hatoltak be és fegyvereik tüze fejezte be több kiváló politikus életét.Nem népitélet,egy kisebb csoport túlfűtött szenvedélyének kirobbanása volt ez,de végső célját a mostani kormányrendszer megbuktatását nem érte el.Ez a kiserlet kudarcot vallott s a bukdsért a vezetők önmagukat büntették meg az ősi harakirivel, vagy egy jól irányzott revolvergolyóval. A zendülést elfojtották és hivatalosan megnyugtatták az izgalomba jött hatalmakat,elsősorban a szomszédos Kinát és a szovjetet,hogy a háttérben csupán belpolitikai okok lappangtak,Japán külpolitikája továbbra is megmarad a mostani békés irányzat mellett.Ez a"hivatalos nyilatkozat azonban,legalább is annak a zendülés okait magyarázó része,nem fedi egésze: a tényeket,A lázadásban ugyanis határozott szerepet játszott egyes katonai körök ellenszenve a mostani japán külpolitikával szemben.Ezt akarták megváltoztatni, háborús irányba terelni s itt kapcsolódtak össze a belső okok a külsőkkel. A belső okok főleg gazdasági téren keresendők.Japán a legutóbbi ^ötven esztendőig egészen kezdetleges viszonyok között,ősi egyszerűségben élt.öt évtized alatt azonban évszázadok mulasztásait nótolta és szinte hihetetlen rövid idő leforgása utan európai ártelemben vett modern nsg hatalommá fejlődött.Ez a gyors fejlődés természetesen gyökerében * megválnámtattá az egész japán gazdasági rendet.Csakhamar kialakult a kapitalizmus, ennek ellensúlyozásul pedig a demokratikus intézmények egész sora,elsősorban^az országgyűlés,amely azonbai nem tudott szoros kapcsolatban maradni az ősi hagyományokhoz sok tekintetben mereven ragaszkodó néppel.A japán nép ben a nyugati műveltség átvétele mellett megmaradt a hagyományok tisztelete, így a császár isteni származásába vetett hit,s a parlamentről a nép szélér rétegeiben azt hitték,hogy akadályozza a császár által megszemélyesített isteni akarat érvényrejutását• De a tokiói országgyűlés más okból sem örvendett nagy népszerű Ségnek .ügy látták a nép egyszerűbb fiai,hogy a törvényhozók a nagytőke befolyása alá kerültek s volt is valami alapja ennek a gyanakvásuknak.Bér a általános világhelyzet is hozzájárult,de tény az,hogy épugy a mezőgazdasági lakosság,mint az ipari munkásság helyzete állandóan súlyosbodott, és ezen az országgyűlés sem tudott segi te ni.Ilyenkor természetesen fogékony talajra találnak Olyan híresztel esek, hogy a törvényhozók nem akarnak segíteni a nép baján, mert befolyásol ják.megvesztegetik őket a nagytőkések,hogy az ő érdekeiket szolgáljáV.Nem csoda tehát,hogy az alsóbb társadalmi rétegek el- . vesztették bizalmukat a parlament iránt es nem hiszik,hogy megvédelmezi őket bajaikkal szemben.S ahogyan bizalmatlanokká váltak a mezőgazdasági és ipari munkásosztályok,épugy a közültik sorozott katonaság is elvesztette a parlamentarizmusba veteti hitét .S amikor a mostanában lezajlott válarztás a régi rendszernek hozott többséget, csordultnak tartották a poharat és fegyverrel akarták szótkergetni az eddigi kormányt és helyébe a katonai uralmat ültetni. A katonai uralom hivei nem a császár ral, csupán kormányával helyezkednek szembe .Érzelmeikben szélső nemzetiek és a mostani gazdasági bajok megszüntetését csak a háborúban, uj területek hódításéban látják. Különösen fiatal tisztek állnak ennek a mozalomnak az élén s valószínűleg ők rendezték a legutóbbi mongol határmenti összetűzést is.hogy kirobbanjon belőle a második orosz-japán háború, amelytől azt reméltek,hogy Hongolország° meg szerzi Japán számára.A felelős politikusok azonban az összetűzéstbékésen intézték el s ezért az elégedetlenkedők kimondották,hogy bűnhődnie kell a kormánynak,mert útját állta az ujabb japán katonai terjeszkedésnek. A bünósDek tartottak és az önhatalmú büntetők már egyformán lakoltak.A zendülés elült,de ugy látszik a belső vajúdáson ez mit sem változtatott,Japán toiii.bb ingadozik a polgári ós katonai uralom között,s ezzel együtt döl el majd a távolkeleti háború,vagy béke ügye is, T /t>