Hetikiadás, 1936. január-december

1936-02-25 / 8 [1522]

A nemzetközi politikai kérdések között nincs még egy,amely oly sürün szerepelne a napirenden,mint a közép-európai, a dunai rendezetlenség megszüntetése.Parisban,Rómában,Bécsben, a kisantant fővárosaiban már számtalanszor megvitatták ezt a kérdést,de egyetlen,részleges egyezményen kivül nem tudták előbbrevinni, a megoldás felé.Csupán a római hármas egyezmény tudott maradandót alkotni,alapot teremtett,irányt mutatott az uj"rend felépítésére.A többi megbeszélés mind-mind mecdő maradt,mert hol az egyik,hol a másik érdekelt felet akarta kikancsolni az uj rendezésből,vagy pecig olyan politikai feltételeket szabó tt. amelyek lehetetlenné tették a bekapcsolódást, Titulescu például a közelmúltban nárisi teljes kudarcot vallott rábeszélésein Olaszországot szerette volna kirekeszteni és helyébe a szovjetet igyekezett becsempészni a rendezés el kapcsolatos osztrák ónállóság biZrtositasára.i'ég igen enyhe kifejezéssel élünk,ha nagyfokú ne; gondolatlanságnak minősítjük ezt az eszmét, a szoviet bevonását a középeurópai ügyekbe, ani a bolsevista izgatásnak alig féltartóztatható lendületet engedne.Szerencsére Fárisban józanul és tárgyilagosan Ítélték meg ezt az ötletet és oda sülyesztették,ahová való, a halvaszületett eszmék közé. De alighogy a feledésbe kezdett merülni ez a gondolat,ujabb tervező akadt Hodzsa csen miniszterelnök személyében.Az ő elgondolása már valamelyest komolyabb alapokon nyugszik,de szintén van egy nagy hibája,még pecig az.hogy Németország' kikapc soláséval,sőt egyeLőre még Magyarország mellőzésével törekszik valamit elérni.Ugy látszik,hogy Prágában arra fektetik a fősúlyt,hogy a veszedelmesnek tartott hatalmas Németország körül fonjanak' gyürüt és ebbe belevonják Ausztriát is.Ausztria önállóságát féltik nagyon, ennek megtartása érdekében áldozatokra is ha jlandók,mert tudják ^hogy, ha az osztrák önállósáp elvész,akkor Csehország végveszedelembe soaróaikTA dunai kérdés rendezésébe is beleviszik ezt a védekező eljárást.ösze szeretnék kapcsolni a kétségtelenül szükséges rendezést a maguk lét értök biztosítására, a valóságban ügyen nem létező,de élénken elképzelt veszedelemmel szembeni szövetkezéssel. Hodzsa ugy tervezte,hogy először szervezzék meg gazdaságilag a Dunavölgyét és azután igyekezzenek ebbe belevonni NémetországotjBzt az elgondolását ismeretté Belgrádban,ahol azután alaposan tájai óravétték a dolgot.1 döntéssel bizony nem dicsekedhetik a cseh miniszterelnök,Belgrádban,egyik legfőbb szövetségesének fővárosában értésére adták,hogy a tervet nem tartják kivihetőnek.Jugoszlávia épen elég kárát látta annak,hogy a megtorláshoz való csatlakozással elvesztette az olasz piacot s nem kívánja most még annak is kitenni magát.hogy Németország,ahová mostanában legtöbb arut szállít .elzár ja előle a hetárait.llég gazdasági vonatkozásban sem tudták elképzelni Belgrádban a dunai kérdés megoldását Németország nélkül,politikailag pedig annál is kevésbé. l.Iég egy más kérdésben is elutasításra talált Hodzsa miniszterelnök Belgrádban .Elvetették azt az ajánlatét is.hogy Jugoszlávia isterje el a szovjetet és csatlakozzék a cseh-orosz szerzőaéshez.Nem akarják^a jugoszláv, politikusok a nemzetiségeik elégedetlensége folytán úgyis eléggé felhatalmazódott gyuitóanyagot a bolseviki izgatók beengedésével még jobban fokozni.De egyébként is összeférhetetlennek tartják a szovjettel való szövetkezést a Németországgal fennálló jó viszonnyal. A kapkodó és egymásnak ellent is mondó kisaiant-tervezgetésekkel szemben szilárd pontként emelkedett ki az a megbeszélés,amelyet BergerUaldenegg osztrák külügyminiszter folytatott Firenzében Suvich olasz külügyi államtitkárral*Ennek a találkozásnak az eredménye abban foglalható öss2E ,hogy Olaszország és Ausztria kitart a rónai hármasegyezmény mellett, ez az egyezmény pedig kizár ja,hogy Olaszország, vagy bármelyik ércekelt fél nélkül lehessen rendezni a aunai Kérdést. A rendezésből való kirekesztés! kísérleteknek pedig az lesz z z eredményük,hogy közelebb hozzák egymáshoz a mellőzni szándékolt hatalmakat s köztük különösen Németországot és Olaszországot.Ennek a két országnak politikája úgyis hajlik egymás felé és harmadik hatalomként egyre jocban szövődnek a Lengyelországgal való közös kapcsolatok is.IIind vilagosaoban tűnik fel az olasz-némat-lengyel együttműködés,kiegészítve velünk,Ausztriával es Bulgáriával is,amelyet hiába környékeznek meg már évek óta különböző csábító Ígéretekkel.Ez az együttműködés sokkal egészségesebb alapokon nyugszik,joboan biztosítja a békét es sokkal biztosabban ígéri a Dunavölgy rendezetlenségének megoldását is,mint a francia és szovjet pártfogás által támogatott kisantant tervezgetés.