Hetikiadás, 1936. január-december
1936-02-11 / 6 [1522]
várisi KartyaKeveres. Két hete tart mér a politikusok bücsujárása Parisba, a francia főváros valóságos diplomáciai központtá lett, ahová egymásután érkeznek a külföldi államférfiak,hogy a francia kii lpolitika irányitóival . ~' ..megbeszélt mindazokat a kérdéseke t. amelyek, állandó feszültségben tartják az egész > világpolitikai helyzetet .Nemcsak a királytemetésről hazautazó kormányférfiak szálltak ki parisban a londoni vonatból,hanem azóta is majdnem mindennap érkezett oda az európai államok egy-egy kiemelkedőbb személyisége,hogy tárgyal ion,alkudozzon es lehetőleg saját országa javéra kevertesse a politika kártyáit.Nem egyetlen kitűzött cél körül forognak ezek a megbe szélések t jellegük inkább csak tájékozódó és tájékoztatójáé mégis nagy figyelmet érdemelnek.mert az afrikai háború és az angol-olasz nézeteltérés változott helyzetet teremtett Európában s ezért a párisi tanácskozások könnyen meghozhatják a kiinduló pontját egy uj politikai csoportosulásnak, vagy általában valami jelentősebb irányváltozásnak. A felmerült sok kérdés közül kétségtelenül sokat foglalkoztatta a tárgyaló feleket az Olaszország elleni megtorló el jár: s esetleges kiterjesztése .Ez a pont azonban aligha hozott egyetértő megállapodást.Hiszen a megtorlás kibővitése csak akkor lehet hatályos,ha abban valamennyi ország részt vesz. különben teljes kudarcba fulladna .Már pedig a helyzet az, hogy az Egyesült Államok nem mutatnak hajlandóságot az Olaszországba irányuló kivitel teljes elzárására,Ausztria és ílagyarorság már előzetesen a megtorlás ellen foglalt állást,Románia petróleum és egyéb üzleteit félti, s még Franciaországban sem egységes a közvélemény,hiszen a jobboldali körökben állandóan erős elaszbarát hangulat nyilatkozik meg. Sokat beszéltek a középeurópai problémáról is es egyeseknek ismét Ausztria miatt fájdult meg a fejük.Felelőtlen híreket terjesztettek arról, hogy Ausztria ismét trónra akarná ültetni a Habsburgokat és ez a cselekedete kiinduló lépés lenne,ha kisebb keretekben is,de a régi monarchia vissza* állítására.Stahrembarg herceg alkancellár határozott hangú kijelentései után azonban ez a mesterségesen gerjesztett izgalom elült és még kisantantkörökben is elhitt ék, hogy Ausztria a közeljövőben naa gondol a császári trón betöltésére. Amikor pedig ennek az izgalomnak végé lett,ismét beszélni kezdtek hosr.zu esztendőknek állandóan napirenden lévó,de még mindig elintézetlen kérdéséről, a középeurópai gazdasági közeledésről.Hodzsa cseh miniszterelnök sem sajnálta a fáradtságot s ő is egyik napról a másikra Parisban termett, hogy a franciákkal megismertesse országának felfogását.Eszerint a csakek gazdasági közeledést szeretnének megvalósítani a jól bevált római egyezményt aláirt hatalmak és a kisantant tagjai között.Ezt a gazdasági közeledést a középeurópai együttműködés feltételének tekintik .Nyílt titok persze,hogy az együttműködéssel kapcsolatban ki akarják zárni a revizió kérdésének felvetését s ezenkivél ugyancsak világosan látszik az a másik célkitűzésük is, amely egyrészt Németország bekerítésére irányul,másrészt pedig Olaszországot akarja megfosztani barátaitól. A kisantant bériekben még az az egészen furcsa elgondolás is felmerült jhpgy Olaszországot kirekesszék a közepeurópai kérdések elintézéséből és helyebe a szovjetet vegyék be •Titulescu,a£i ugy'lát szik, Ben es szerepét akarja átvenni a kisantant irányításában,adott kifejezést Parisban ennek az elképesztő eszmének.A szovjetet döntő befolyáshoz juttatni a Dunavölgyében ilyen gondolat'csak lelkiismeretlen államférfi agyában foganhat.De mint előrelátható* volt,Titules*u csúfos kudarcot vallott tervével Parisban s ez az elutasitás volt az egyik örvendetes eseménye a párisi megbeszéléseknek. A másik megelégedést keltő,bár szintén nemleges eredmény,régi hü szövetségünknek és a szenvedésben sorstársunknak,Bulgáriának szilárd magatartása.Parisban sem mulasztották el ugyanis az alkalmat,hogy Bulgáriát eltávolítsák az olasz-osztrák-magyar barátságtól és bele csábítsák a kisantant függvényét alkotó Balkán-szövetségbe.Ez a törekvés azonban nem érte el célját, Bulgáriát nem sikerült a kisantantnak eltántorítani,maradt az a hü bajtárs, aki eddig volt. Ezen a két elutasításon kívül más érdemleges dolog nem is történt Párisban.A kártyákat keverték,hol Olaszország,hol Nemetorszag ellen szőttek terveket,de a szövevényekből hálót fonni nem siierült és nem is fog sikerülni.kártya varakat talán emelnek.de ezek a várak az első egészségesebb szellőtől összeomlanak,hogy helyet adjanak egy szebb és szilárdabb bekemünek. -
