Hetikiadás, 1936. január-december

1936-10-21 / 42 [1522]

Orszégvédelem. Világszerte nagy feltűnést keltett az a beszéd,amelyet III.Lipót belga király nemregiben kormányának minisztertanácsában mondott. Mint ismeretes,a belga király egyebek között ki jelentette, hogy szükséges Belgium katonai helyzetének megerősítése,de nem azért,hogy többé-kevésbé győzelmes háborút készítsen elő,hanem,hogy távol tartsa a háborút az ország területétől* Belgium földrajzi helyzete azt parancsol ja, hogy olyan méretű katonai szervezet legyen.hogy mindegyik szomszéd letegyen területének felhasználásáról egy másik állam megtámadására. A királyi beszéd ennek a fontos elhatározásnak meg okolását is tartalmazta. Okul hozta fel a német u jraf egy verk ezé st, Oroszország és Olaszország teljes militarizálását, a hadmüve letéknek várható meggyorsulását,a nemzetközi szerződések egyoldalú felbontását stb. Rámutat a magyarázat árra is,hogy bármilyen erős védelmi szövetségben foglaljon helyet Belgium,ez önmagában nem elegendő,mert a villámgyorsan jövő támadás ellen csak elkésve érkezhet már a segitség. A katonai megerősítésnek,a védelmi rendszernek olyannak kell lennie,hogy ellenállhasson a támadásnak. . Bár a magyarázatok eléggé megindokolják Belgium katonai megerősítését, aligha tévedünk,ha azt hisszük,hogy ennek a feltűnő elhatározásnak a kiváltásában.igen lényeges szerepe volt a francia-szovjetorosz egyezménynek is. Mint minden nemzeti érzésű és gondolkodású állam.ugy elsősorban Belgium is aggodalommal látta,hogy az egyezmény létrejötte óta a franciaországi kommunizmus még soha nem látott fokra emelkedett s ezzel együtt járt az is,hogy Franciaország veszített politikai súlyából s helyette a háttérben inkább Moszkva igyekszik irányitani az európai politikát. Belgiumnak ez a helyzet érthetően nincsen inyóre s ezért szabadulni törekszik attól a megkötöttségtől,amely őt a francia-cseh-orosz szövetségi láncolathoz fűzi. S bár régi barátság^ kapcsolja Franciaországhoz, nem akar be le bo tolódni olyan rendszerbe, amely őt igen könnyen idegen érdekek szolgálatába vinné és belesodorná olyan háborúskodásba, amely tőle csak áldozatot követelne. Belgium a jövő politikai bonyodalmaival szemben teljesen semleges akar maradni, épugy,mint Közvetlen szomszéd ja, Hollandia, vagy Svájc és az északi államok. Tárna oá s tói a mai helyzetben nem is igen van tartani valója,hiszen Németországban többizben ünnepélyesen ki jelentették,hogy nyugati határaik megváltoztatására nem törekednek s különben sem volna semmi észszerűség olyan német politikában,amely együttes angol-francia megtorlást váltana ki. Anglia és Franciaország rögtőn közös védelmet nyújtana Belgiumnak minden katonai szerződés és biztonsági egyezmény nélkül is,nem csupán ennek a kisországnak kedvéért,hanem,mert igy kívánják legelemibb saját érdekeik is. Belgiumnak tehát kelet felől emberi számitás szerint a közeljövőben nincs oka támadástól tartani. S hogy mégis önálló országvédő intézkedésekre készül, annak inkább az attól való felelem az oka,hogy ha a franciákat a szövetségeseivel kötött egyezmények a németekkel háborúba sodornák,akkor Belgiumból ismét harctér lenne. Már nedig a belgák nem akarják mégegyszer romlásnak kitenni országukat, azért helyezkednek a teljes semlegesség áll sápont já rá, amelyet katonai helyzetük erősítésével szükség esetén fegyverrel is meg akarnak oltalmazni* S ami a védelemhez szükséges katonai intézkedéseket illeti, Belgiumnak nem lesz nehéz feladat ezeket meg valósi tani. Jogai nem voltak korlátozottakká korszerű harci eszközök megszerzése elé senki sem gördit akadályokat. S mikor ezt megállapítjuk,lehetetlen arra nem gondolnunk,hogy ezzel szemben milyen Magyarország helyzete. A kisantant országok gyűrűjétől vagyunk körülvéve, három oldalról fenyeget bennünket a rendkívüli mert ékben folyó fegyverkezés,amellyel szemben nekünk^nem akarják megadni a védekezéshez szükséges eszközök megszerzésének jogát. Pedig a hatékony védekezés lehiősége az önálló állami lét legelemibb joga s ezt a jogunkat soha fel nem adtuk és ki is fogjuk vivni magunknak. Hiszen a mi célunk is ugyanaz, mint Belgiumé, tudniillik,hogy távoltartsuk a háborút az ország területéről és olyan védelmi rendszerrel rendelkezzünk,amely arra kénesit,hogy bármely oldalról jövő támadásnak ellenállhassunk. J/Hav. - - -