Hetikiadás, 1936. január-december

1936-10-14 / 41 [1522]

41.sz. A genfi ülésszak mérlege. A népszövetségi közgyűlés, a tanács és a különböző fő- és albi­zottságok jó két héten át üléseztek Genfben, az uj népszövetségi palotában. Sorrendben már a 17. ülésszakot tartotok, az elején igen nagy érdeklődés kíséretében, a végén pedig már talán a résztvevők is nagyon unták az apró­cseprő jelentéseket és javaslatokat, amelyek c s igalépés sel sem igen viszik előre a világ jobb sorsát, a kivülálló nagyközönség padig alig-alig vett tudomást arról, hogy Genfben még államférfiak tanácskoznak,mert érdeklő­dését sokkal jelen ősebb események kötötték le. A közgyűlés elejét sem szorosan vett tárgyalási pont tette ér­dekessé, hanem az a bizonytalanság, amely az olasz- abesszin viszály genfi fejleményei körül uralkodott. £ eszült figyelem vá rta , hogyan sikerül a Nepszö vétségnek igazságot tenni ebben a kényes kérdésben, sikerül-e Olaszország igényeit ugy kielégíteni, hogy a papiros elméletek alapján elfoglalt abesszin védelem sem szenvedjen csorbát. Nos ez a kísérlet nem sikerült. A Népszövetség nem tudta túltenni magát a helytelenül alkotott formulákon s ezzel tanácskozásait megfosztotta az egyik legértékesebb tényező, Olasz­ország közreműködésétől. Mussolini higgadtan ítélte meg a helyzetet, nem lépett a szakítás útjára, amitől pedig'tartani lehetett, hanem visszahívta kiküldötteit és az egész ülésszak az olaszok távollétében pergett le. Az olaszok távolléte természetesen azután még érdektelenebbé tette az ülésszakod s ha Olaszország a jövőben is mellőzni fog" ja Genfet, akkor igen sivárrá válik a Népszövetség jövője. Hirrzen csupán már két nagyhatalom, Anglia és Franciaország képviselői fognak ebben az esetben eljárogatni oda, egyes kisebb európai országok és távoli köztársaságok mellett. Igy pedig a népek­nek egykori többsége helyett, bizony csak kisebbséget fog alkotni az egész testület. A Népszövetség számára most tulajdonképen a legfontosabb és leg­sürgősebb feladat önmaga megreformálása volna, amiről egyébként sokat beszél­nek'az utóbbi időben. Sokat beszélnek, de még igen keveset cselekednek.Hiszer a tavasszal még érdemleges lépést terveztek őszre a reform felé s már itt az ősz, véget ert az őszi ülésszak is és ez a lépés mégsem következett be. A már szinte megkövesedett gyakorlat szerint halogatják még az előkészítő bizottság megalakítását is, ami pedig csak a kezdet legkezaetét jelentené. Most is még csak arról folyt a vita, hogy szükebbkörü bizottságot alakitsa­nak-e, vagy pedig yelevonják a reform tanulmányozásába valamennyi népszö­vetségi tagállamot, illetve valamennyi tagállamot felölelő bizottságot biz­zanak-e meg a reform előkészítésével. A magyar kormány megbízottja világosan kifejtette, hogy a népszö­vetségi reform tanulmányozáséval nem lehet eredményesen foglalkozni az eredményesség gondolatának tekintetbevétele nélkül s rámutatott arra i hogy igen kívánatos, ha az egyezségokmány elveinek gyakorlati megvalósítására irányuló munkálatokban mindazok az államok részt ven étnek, amelyeknek közre­működése szükságr-s ahoz, hogy a jövőben a nemzetek szövetségének munkája eredményes legyen. A népszövetségi közgyűlés..,,, olgan határozatot hozott, hogy álta­lános bizottságot állit fel, amelynek feladatává teszi, hogy tanulmányozza az alapokmányban lefektetett elvek gyakorlati keresztülvitelét és az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Bár a bizottság létszámát " • 28-ban állap itották meg. ebbe Magyarországot nem választották be. Tánczos Gábor magyar kikül­dött természetesen tiltakozott a bizottságnak ilyen összeálli tása és az egészet létrehozó javaslat ellen és tartózkodott annak megszavazásától.^ Hiszen egészen természetes, hogy Magyarországnak, mint épen az eddigi nép­szövetségi eljárás által sokszor károsodott államnak minden joga meg lett volna arra, hogy a bízott sás előtt kifejthesse álláspontját. A mellőzés csak azt bizonyítja, hogy édes-kevés eredményt lehet várni olyan bizottság munkájától, amelyből nagyon is érdekelt orsza/okaf hagynak ki. A népszövetségi közgyűlés tehát nem tudta megnyugtatóan össze­állítani még az előkészítő bizottságot sem, hol van pedig ettől még a .refor­mok kidolgozása, elfogadása és az egész népszövetségi rendszer átalakítása. Pedig, ha ""ezt rövidesen végre nem hajtják még azok is el fogják veszteni _ bizalmukat a Képszövetségben, akik ma még kisebb-nagyobb lelkesedéssel hivei ennek a testületnek.

Next

/
Thumbnails
Contents