Hetikiadás, 1936. január-december

1936-09-30 / 39 [1522]

1935,szeptember 30. II e t i k i a d á s. S.olöai. 39. s z -*———————— . _ '' OR^ .I-.VÉLTAÉ Ökörnyál. k szekció Irta: Kis i

;

; nándy G-éza • - Görbe ország ez .kedves felebarátom. Ne ken beszélhet az őrnagy ur.amit akar. Ki az ördög látott már olyat.hogy november ele jén melegen süt a nap és lehámozza az emberről a köpönyeget? k'a reggel hallottam.valami pacsirtaféle madár énekét. Novemberben! A noná; szinet sc látni,Itt az ezredparancsnokság felé balkézre,ha erre megyünk,szomorkodik egy olajfa. Szép zöld minden levele. Hát ilyen görbe ország ez, kedves felebarátom...! Durcásan t

odább dobta magát az agyon,nagyot szippantott a kaverna áporodott levegőjéből és kimeresztette a szemét,hogy kitapogathassa Magy_ Ferenc hadnagynak.kedves felebarátjának alakját,akinek biztosan itt kell lennie a szomszédos agyon. Csak a kezet kellene kinyújtania,hogy elorpe.de restell ezt a sozfülo tot. Inkább a szavával fogja meg ebben a mérneuetlen sötétségben,amely ido.mtalan,szinte kékes semmivé' mázpl össze mindent a hurka szerű szük lyukban, -Kallod-e Feri? - dobálta oda a szót,melynek tiszta csengését letompította a lever na ezerzugu sziklafala. - Hallom - morgott a másik, ke -kapirgálta a zubbony a _ mellét .Kattant a cigaretta t' reája. Azután a nadrágzsebéből húzta elő taplós" öngyújtóját. Pokolién vakitó egyenes sugarakat hasogatott a sötétbe a kov"ból kicsihol'kékes-piros szikraáradat. A tüzetfogott tapló kigyon meggyújtotta a cigaret tát .Orrfacsaró illat teepe zkedett szót az á; yak lelett. Ahányszor megszívta a cigarettát .nagy ányéku fény 'csapódott ki belőle és olyan kísértetiesen rőt óriássá torzította a falat,a rozzant asztalt,a gicegőlábu deszkaszéket; és az egyik kiugró szikla csúcsra akasztott rohamsisakot

?

bogy ezen is el lehetett csodálkozni ós Arató Gábor hadnagy jó ideig nem is zavarta a^ éjfekete csendet ,amely ott vigyázott 21 éves életük felett. - Ilyenkor ősszel szüretelnek nálunk... Igaz,hogy már végeztek vele... Elcsendesedik a hegyoldal ,8 pincében forr 0 bor,a szőlő karóin pedig szomorú némaságban utazik a pók az ökörnyálon...' Sóhajtott. Lenyelt este a folyta tásat,mert Kegy Feri szippantása fényt hasogatott a sötétségbe. Valahol messze elbődült egy ágyú, Kora jló nesze foszlánnyá szakadozva lekúszott a averna: s-'tor lap ajtajána lyukain és meghúzódott a s ötét csendben. - Pók ökörnyálon? - mondta az eddig konokul hallgató Nagy r.ri, de olyan idegen volt a'szava .mintha nag

:

y útról érkezett volna fáradt lihegve. - Azon, kedves felebarátom - kapott a szón,mint kr^va a légy után Aartó Gábor hadnagy. - Igy dszi időben ökörnyálnak nevezett pókhálón'utazik melegebb vidékre a pókok bizonyos faja* kort a pók irtózik az ősztől,az el-" múlástól. Az ösztöne "-ergeti a meleg tájak felé,ahol ilyenkor kezdődik 'a tavasz... A szerelem,az uj élet bimbózása... Nc gyo t ha 11 ga tt ak rá. Nagy Feri kezében elhaló--n parázslott a ci aretta vége. - Pedig,aki látott már igazi őszt, - tölte meg 0 csöndet Aarató Gábor: ,annak nem kell a tavasz, A lásikat fejbevagdosták a kemény sz a vak. keg mozdult az ágyon.. Dühös indulattal ledobta a cigaret tát, melynek bágyadt fénye uj árnyéket szitált szét a kavernába. - Bolond vagy te Gábor - fölényeskedett Nagy Feri, - A magunkfajta fia-bal énen olyan,mint az ősszel utazgató pók'.bármilyen áron is ,de kergetjük a tavaszt/hajszoljuk a smerelmet. Ha te másképen velekedéi,akkor vagy megker. ült él, vagy pedig igen ,egütötted magadat. Kiszakadt az alattad az ökörnyál! Hz a négy utolsó szó igen"tetszhetet neki,mert kétszer is ismételte, - Jól.mondod - fohászkodott Arató Gábor hadnagy - elszakadt alattam az ökörnyál. • • Fér jhezment... /Folyt.köv./