Hetikiadás, 1936. január-december

1936-09-16 / 37 [1522]

(jggsfSAA I.EVÖ*** Szélmalombaro, r Ktsaskwao Az ő-si magyar Pozsonyban két napcn át az egykori koronázó város múltjától idegen tanácskozás folyt .A kisantant külügyminiszterei jöttek Pozsony évezredes falai közé,hogy a nyilvánosság számára tüntetően mutassák közös politikai egységülcet,mindenkit fenyegetve, aki ezt kétségbevonná,maguk között azonban lázas erőfeszítést fejtve ki,hogy az egységen tátongó réseket betömjék és újra szövögessék a kisantantnak nevezett szövetségi hálózat szaT kadozó szálait. A pozsonyi tanácskozás valójában semmi lényegbevágó fordulatot nem hozott .Az egymásközötti gazdasági megnemértés maradt, ahogyan volt, elméleti fejtegetések és megvalósíthatatlan tervezetek áradata között .ügy lát szik,még mindig makacsul ragaszkodnak ahhoz az eszmébez,hogy a Hodzsa cseh miniszterelnök által főbb vonalaiban kidolppzott középeurópai gazdasági közeledést, sőt együttműködést igyekezzenek elfogadtatni a Dunavölgy valamennyi érdekelt államávál.Nem akarják belátni,hogy a római jegyzőkönyvek életbelépte óta minden más tervezgetés meddőségre van itelve,mert az olasz-osztrák-magyar gazdasági együttműködés nemcsak a kölcsönös rokonszenvi a lapon, hanem a józan gazdasági elvek alap ját;, tekintve is, mindonkóoen megfelelő és azt semmiféle prágai elgondolás még megközelítőleg sem túrija üétoIni.Különben is a római jegyzőkönyvekbe z való e se 11 a ko zás _ ol c 11 nyitva áll az ut s ha tényleg megvan a. jószándék a kisantant államaiban a középeurópai gazdasági ziláltság meg szüntető só re, legalább is kétes jövőjű kísérletezések hely ott a csatlakozással adva volna a leghelyesebb ut.Mert,hogy a három kisantant állam csupán egymásra támaszkodva képtelen önmagán segíteni,képtelen egymást kiegészítő gazdasági egységet te remteni,azt epen az érdekelt felek örökös panaszaiból tudjuk.De nem nyújtotta a javulás semmi kilátásét a mostani pozsonyi tanácskozás sem,amelyen különben is inkább a politikai kérdések vittek vezérszerepet. A politikai kérdések a Népszövetség iránti lojális nyilatkozatokon és mélyebb tartalom nélküli általános béke-és jószomszédi szólamokon kívül a kölcsönös fegyverkezés'' , a szovjethez való viszony és nem utolsó sorban a Magyarország ellen irányi ló, bár némileg burkolt fenyegetés köréből kerültél: ki.Romániának és Jugoszláviának osztották ki a fegyvergyártáshoz szükséges nyersanyagok szállítás atomig Csehország azt vállal ta, hogy hadiüzemeiben gyártandó na gymennyiségü fegyverrel és lőszerrel látja el "két szövetségesót.Ez az ecdigmél is fokozottabb fegyverkezés mindennél jobban bizonyítja, hogy mennyit érnek a szomszéd államokból időnkint világgá kürtölt'hangzatos békenyilatkozatok,amelyekkel azonban ugy sem tévesztik meg azokat,akik tárgyilagosan tudják értéKelni a világpolitika jelenségeit. 1 szovjethez és a többi ne gyhatalomhoz való viszonyt illetőleg, ugylátszik,a pozsonyi tanácskozás nem hozta, meg azt az eredményt,amit különösen Prágában vártak tőle.Bár Benes köztársasági elnök is igyekczemt,a kiszivárgott hirek szerint az ellentéteket elsimítani és c. szovjet iránti rokonszenvet növelni, ez még az ő kétségtelen tekintélyének sem sikerült .Jugoszlá-viáról eddig is köztuaomásu volt,hogy hallani sem akar c szovjet elismeréséről és a vele való barátkozásról,s ezen a téren most sem látszik hajlandónak engedményre,Dc ezenkívül - csen-francia szövetségi irányt sem akarják Belgrádban az eddiginél erőteljesebben támogatni.mert attól re rtanrk, hogy ezzel r. Németországhoz fűződő gazdasági érdekeiket veszélyeztetik.A szovjettel való barátság ügye meg Romániában sem halad,sőt a jelek szerint rosszabbodás állott be.Károly király ugyanis állítólag; már régebben helytelenítette Titulescune.k a szovjettel való nagy egyetértését, s most,hogy Titulescu csilLrga lehanyatlott , igyekszik ezt a vörös kacérkodást meg szüntet ni. A cseh-orosz szövetségi vonal tehát a. kisantant másik két tagja felől aligha kap összekötő ágakat, amit kétségkívül örömmel vesznek tudomásul a béke barátai. A Magyarország ellen irányuló fenyegetést, az érvényes kötelezettségeknek nevezett,de valójában régen túlhaladott erőszakos intzékedések védelmébe burkolták.Az erélyesen öntudatos német felazacBdulési lépés es Ausztriának részben hasonló eljárása után legalább Magyarországot szeretnék továbbra is egyes igen fontos jogaitól való megfosztott sálban tartani.Ezért fenyegetőztekmost is Pozsonyban azzal,hogy megbeszélték a közös rendszabályokat arra az esetre,ha még valamelyik állam,értsd Magyarország,az úgynevezett érvényes kötelezettségeket megsértené. Mc szol:tuk es nem félünk, a fenyegetüzesemtől.A kisantant előbb utóbb belát-ia ,hoay szélmalomharcot folytat az igazság ellen. T/m.