Hetikiadás, 1936. január-december

1936-09-09 / 36 [1522]

Nürnbergi gyűlés. Az ősi Nürnberg felei több napon keresztül százezres tömegeket láttak vendégül,a nemzeti szocialista párt nagygyűlésének résztvevőit,akik összejöt tok,hogy egyrészt megvitassák a legközelebbi jövő munkaprogrammját

?

másrészt pedig.hogy a világ elé tárják a német nép egyöntetű megnyilatkozását a nagy nemzeti célok elérése iráni. " ' Hosszú évekig tartott ennek az egységnek a kialakulása,nehéz,fáradságos küzdelem után; jutott csak el a birodalom népe a politikai álláspontok közötti különbségek,az ebből fakadó pártviszályok s a gazdasági és erkölcsi sülyodéa megszüntetéséhez.Hiszen a nemzeti szooializmus alapitóit ós a német nép nek a \orsaillosi elnyomással szemben nagyobbra hivatottságát hirdetőket éveken át üldözték a másodrendüségbo beletörődni látszó szocialista és demokrata kormányok.Hitler és első társai börtönbüntetésüket kaptak őzért,mert saját'nomzotí'k érdekében szembeszálltak az erélytelen kormányzással,amely azt hitte,hogr ha Németországot engedelmes, jó fiúnak mutat iák,akkor r

:ajd maguk mailé emelik a többi nagyhatalmak.Börtönről,üldözéssel pedig sohasem lehetett elnyomni :\ jogcs igényekre törő közvéleményt,amely mind nagyobb tömegekben sorakozott a német élniakarást hirdető és az egyenjogúságot követelő zászló mögé.Az alapítók évről évre szaporodó,híveikre támaszkodva egyre fokozódó önbizalommal folytathatták harcukat^mig végül magukénak mondhattak a német nép többségét,amely a meghunyászkodassöl szembon a bátor kiállást,az alázatos kérés helyett az erélyes követelést tűzte ki eszközül jogai kivivására.S mig az előző kormányok másfél' r évtizeden át alig-alig tudtak valamit visszaszerezni az elvesztett jogokból,az az uralomra jutott nemzeti szocializmus négy rövid esztendő alatt felemelte Németországot az őt megillető régi vezető helyre. A kormányra jutás előtti időkben a nemzeti szocializmusnak nem volt módin ahhoz,hogy felsorakoztassa twmcgeit és megmutassa a világnak,hogy mik a követelései az igazi német léleknek.Csak mióta az általános kívánságnak megfelelően a hivatott vezérnek mutatkozó Hitler vehette át a kormányzást,kerülhetett sor arra,hogy az újjáéledés megindulásának helyén,Nürnbergben évről-évre összegyűljenek a vezetők és a harcosok seregszemlére, de egyben'alkotó munkára is.l93ő bon volt az első ilyen nagygyűlés es most a sika rckberl gazdag négy esztendő után az eredmények felett érzett jóleső megelégedéssel,de viszont a további munkára való elszántsággal is negyedízben jöttek össze a minden társadalmi rétegből kikerülő százezrek,katonák és polgárok,tisztviselők ós munkások,öregek és ifjak,minden város ős falu németjei,akik között lehetnek ugyan társadalmi különbségek,de nemzeti érzésben, gondolkozásban és munka készségben val amennyien egyek.volamennyien harcos tagjai az uj,az európai népek közösségében a méltó helyet elfoglalt harmadik birodalomnak. A nagygyűlésnek a röTid idő ellőné re is már hagyományai vannak, amelyeknek keretében ismétlődött meg most is az össze jövetel .A felvonuld sok, a szemlók az egységet,a kötős célok felé való egységes törekvést hivatottak bemutatni ?

'az üléseken pedig az arra hivatott vezetők a megoldandó kérdéseket tárták a nyilvánosság elé.Szociális és gazdasági kérdések kerültek itt szóba,természetesen csak nagy vonalaiban,mert a részletes kidolgozás már a kormány tagjainak dolga.' A nagy tömegek számára amugyis elegendő,ha főbb vonásokban szerez tudomást arról, Hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány szociális és gazdasági téren, tehát a leginkább közérdekű,igazán kenyérkérdésekben,amelyeknek helyes megoldásától függ a nép minden rétegének jóléte. Az elsőrendő kenyérkérdéseken kivül a bolsevizmus elleni küzdelem is foglalkoztatta a nagygyűlést és nemzetközi vonatkozásban es az összejövotel legnagyobb jelentőség^/'A

;

világ első számú közellensőge"cilen hirdette a riemze. tek összefogásának szükségét a nürnbergi gyűlés, fel ismerve nagyon helyesen azt a veszedelmet,amely Moszkva felől fenyeget minden népot.S itt,ezen a toron várjuk' a visszhangot,a védekezésre irányuló összefogást a moszkvai támadása;? 1 szemben, amely nyíltan, de alattomosan is tör minden nemzeti és polgári intézmény megsemmisítésére-.