Hetikiadás, 1936. január-december
1936-08-26 / 34 [1522]
1936. augusztus 26. Válasz koszkvának. i ii ÍJ A iQSütóbbi hónapok,sőt esztendők folyamán ujabb és ujabb jelenségeit láttuk annak,hogy a moszkvai vörös kezek fokozott tevékenységet fejtenek ki,szövetségeket hoznak létre,pénzzel,uszitó jelszavakkal,földalatti bujtogatással igyekeznek mindenütt,ahol erre a legcsekélyebb kilátásuk van.a polgári uralmat megdönteni. Csehországgal szoros katonai szövetséget kötöttek, a Franciaországgal kötött szerződésnek is sok katonai vonatkozása van,Spanyolországban pedig éppen a szovjettől kiküldött izgat°k aknamunkája vitte odáig a i.olgokat .hogy már hetek óta testvér testvér ellen harcol es a'polgárháborúnak ezrekre rugó áldozata ontotta vérét egyrészt félrevezetve,másrészt pedig a nemzeti szellemű kormányzás és az al otmányos polgári rend védelmében. A spanyolországi vérengző test várháborún ál a megelőző védekezés elkésett s arra is reves a valószinüség,hogy hamarosan fegyverszünettel s azt követő békével végét lehessen vetni az öldöklésnek. Sokkal valószínűbb, hogy valamelyik fél teljes,vagy legalább is részleges megsemmisülésének kell előbb bekövetkeznie,hogy azután'viszonylagos nyugalom támad jon s ba az ellenforradalmi tábor lenne a győztesekkor is csak lassan indulhat meg a romok felett az újjáépítő munka s évtizedek telnek majd el addig,amíg Spanyolország utoléri a jól megalapozott polgári kormányzási rendszeren nyugvó.európai országok szinvonalat. Ha azonban a bolsevista"izü radikális-szocialista uralom felé hajlana a győzelmi mérleg serpenyője,amire nem-is akarunk gondolni, akkor ez csak ujabb zűrzavar ok, ujabb rombolások, ujabb vérengzések forrása, lenne ós a legnagyobb pusztulásba döntené ezt a jobb sorsra hivatott országot, A vörös bujtogatás ilyen végtelenül elszomorító következményeinek és'a francia-cseh-orosz katonai szerződésnek láttára egészen természetesnek, sőt örvendetesnek mondhatjuk a nemzeti gondolkodású,a rendre és biztonságra féltékenyen vigyázó államok rendelkezését a vörös veszedelemmel szemben, kert amikor azt látjuk,hogy Szovjetoroszországban né.yévi' szolgálati kötelezettség van,amelynek segítségével már tiz millió körül jár, ha ugyan tul nem haladja ezt a számot a bármikor fegyverbe hívható hadsereg tömege,elözönlésre készen fenyegetve a nyugati műveltséget,s amikor azt, látjuk,hogy a valóságos rabszolgasorsban tartott orosz nép kényszermunkájából kisajtolt pénzt repülőgépek, nehéz ágyuk, harci-kocsik ezreinek gyártására használják fel,akkor csak hálával fordulhatunk az olyan vezető férfiak felé,akik felismerve a súlyos veszedelmet,megteszik a -zükséges intézkedéseket arra,hogy megvédhessük szellemi és anyagi ér tekéinket, melyeket Je akar gázolni,meg akar semmisíteni a moszkvai henger. lére törsz ágban a mostani igazi nemzeti gondolkodású kormányrendszer hamar felismerte.hogy elsősorban az uj német birodalom keiült a, veszedelem középpontjába. A franciákkal és a csehekkel való szövetkezés két-" ségtelenül Németország körülzárására irányult s ennek a gyűrűnek szorongatását Eitler és munkatársai nem nézhették ölhetett kezekkel. Nemcsupán országuk és népük érdekében kell védek ezniök, ha nem az egyetemes nyugati műveltséget, a polgári rendet és biztonságot is bástyaként kell oltalmazniuk a keleti barbársággal szemben. S mivel a leggyilkolóbb fegyverek ezreivel való fenyegetésre józan értelmi érveikkel hatni a tapasztalat szerint,sajnos nem lehet .Németország számára nem maradt más hátra,mint hogy ő is növelje hadsereget és szaporítsa védekező fegyvereit. Bevezette a kétéves katonai szolgálati kötelezettséget,hogy minden eshetőségre készen védelmezze azoícat a javakat.melyeket az eme lkedettebb színvonalú emberiség termelt szellemi és anyagi téren egyaránt a maga és utódai javára.^ A moszkvai uszítással és háborús készülődéssel szemben' csak ez lehetett a válasz. S mivel közös veszedelemről van szó .máshol is ; anol meg él a nemzeti eszmékhez való ragaszkodás ,ugyanezt az utat kell követnie Egyséses összefogással kell szembeszállni az egyre fényegtőbb moszkvai támadással s akkor kudarcot fognak vallani a bolsevista forradalmasítok s rövidesen eljöhet az az idő is,hogy a legtöbbet szenvedett orosz nép is felszabadul a két évtizedes járom alól. J/Eav.
