Hetikiadás, 1936. január-december

1936-07-15 / 28 [1522]

uiinpiai j CokoK. . 1 szabad görög törzsei: már Krisztus születése előtt 776-ben v ronaaztök cz első olimpiai játékokat,amelyek hámor oscn olvm népszerűek lettek .hogy ezek után számították az időt is.Bár abban az időben áUan&ó* ön csattogott a fegyver,a harc - azt lehet mondani - soha som ült eí, tehát a férfi megmutat hattá erejét,bátorságát* és ügyességét, ennek ellenére nagy szeretettéi keresték az olyan alkalmakat is,amikor vértelen küzdelmekben dőlt el az elsőség. ...mz akkori törvények szerint csak szabad ember és csak görög polgár állhatott be a küzdők'közé, a kik futásba n, ökölvívásban .ugrás* ban,korongvetósben,ko esi versenyhen, lovaglásban és birkózásban vetélkedtek a nep kegyéért .A nézők között a gyengébb nem képviselői nem lehettek jelen, annyira komolynak és fontosnak tartották a Versenyt .Fsáig a fiatalok hiúságát nagyban legyezgette volna,ha a dijat a kiválasztott leány szemeláttára nyomjál: á kezébe.Később kőitek, bölcselkedem,tudósok én szónokok is küzdöttek azért ez egyszerű olajágért, a mi a-gyöz'ces jutalma volt,tehát nemcsak a testi,hanem a szellemi adottságok és rátermettségek is érvényesülhettek. Egész könyvtárakat irtak már össze az olimpiai játékok inditóokairól.A négycsztendőnként megismételt versenyek a legszebb emberi eszme: a alokagathia",vagyis a testi és lelki tökéletesedés" S2olyálatábai álltak.A győztesnek,mint nemzeti hősnek szobrot állitottak ,s zülőfaluja ' diadallal fogadta,adót nem fizetett többé,sőt mé- dolgoznia sem kellett, mert közpénzen tartották el.A társadalmi,politikai és szellemi életben is hasonlóan fontos szerepük volt,mert a versenyeknek volt köszönhető,hogy a görögség olyan csodálatraméltó művészi magasságra emelkedett,hogy az a"mi ' müvei t-sé günkne k is alapja.Az olimpiai eszme tartotta össze a törzsekre szakadt ^és egymással'többször hadakozó országrészeket,melyek azonban mindig egymásra találtak,amikor közös hazájuk forgott veszádelemben.Amig megrendez tok a játékokat,semmi hatalom nem bírt a görögökkel,de mihelyt elkényelrae-dtek és az ujabb nemzedék lenézte a stadionban viaskodó atlétákat,megkezdődött a hanyatlás.Ekkor voltam kénytelenek meghódolni a rómaiaknak és krisztus születése után 393-ban a római császár megtiltotta az olimpiai játé

1 ük rendezését * hogy ezzel is tompitsa a görög önérzetet és az összetartoza ndólág tudatát. A g rög példán felbuzdulva,a XIX. század vegén Coubertin francia" báró évekig tartó SZÍVÓS munkával végre felélesztette a modern ember lelkületének megfelelően átalakult olimpiai versenyemet' 'és 1896-ban Athénben .reg tartották az első nemzetközi mérkőzéseket,amelyben természetesen nemzetre való külömbség nélkül résztvehetett minden olyan ország atlétája.mely belépett a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba.A mai olimpiai versenyek tehát ugyan azt a célt szolgálják,mint az ókoriak,csak az egyénre nézve teljesen önzetlen a lapon, mért a- győztesek ma nem fogadhatnám el semmiféle cimen sem anyagi szolgáltatást .A szellemi és testi műveltség ma is egyenlő fokba"* szerepel a játékokon. _ A lelki és testi tökéletesedés felé veié törekvés pedig csak az ember javát szolgálja.A kiválasztódással javított éé kifinomodott ember álő példája a nagyobb többségnél:,hogyan lehet tervszerűen és kitartással elérni vagy megközelíteni azt

: c fokot,amely mindnyájunk célja a földön: lehetőleg szellemi és testi fogyatékosság nélkül morzsolni la~"nep ja inkát. Testileg edzett es lelkileg kicsiszolt ember könnyebben boldogul,esze és ere je' átsegíti sok olyan akadályon, amelyen a műveletlenebb ás a gyengébb el vérzik, mentesebb a"betegségtől és emellett utódai is rend. szerint öröklik jótula jdonságait tehát a kalokagathia nem egyes személyekre, hanem nemzedéke la? e érezteti hatását. Ezekből is láthatjük,hogy milyen rendkívüli fontosságuk van ezeknek 8 nemzetek közötti vértelen csatáknak,melyeknek színhelye ezen a nyá- _ ron Berlin lesz,ahova a világ minden valamirevaló nemzete elküldi legjobbjait.most is nemzeti hős a győztes és kezd elterjedni az a megha tarozás, hogy az olimpiai játékokon elért sikerek az egyes nemzetek műveltségének, ere jenek és életrevalóságának legbiztosabb jelei. Szert nem maradhatta! el Berlinből az élniakaró és ezer éves műveltséggel dic ekedhetö magyarság legjobbjai sem.