Hetikiadás, 1936. január-december
1936-07-08 / 27 [1522]
K s/ckció Utosinálók. Irta:Kisigmándi GézaA korr. ősztől rakoncátlan tői még április d.. rókán is összeterelte rz egen a felhőket,rász-br ditottr. a sikongó szelet és' szétszórta az ország felőtt • ' havat .Hasztalan iparkodott a növényzet tapogatózni, hogy közeledik-e már a kikelet meg r böjti szelek lágy simogr.tásr. se tudta kicsalni a földben a magból a csirát, á fa ága végen pedig a rügyet. Húsvét ve.sárnr.pj-n olyan dermesztő hideg zúdult az országra.hogy r. gyengébb szivüek már ekkor elsiratták a várható termést. A természet szeszélyes kedve felfrrgatta az ember évezredes munkájának rendját ^is.A^f oldmives nem tudta,mi tevő legyen?Attól is re ttéget,hogy elkésik a veteményezéssel,meg az is megremegtet te, hogy elfagy mindene,ha elveszíti türelmét. Ebben a^felemes világban még az ipari vállalkozó is kétszer meggondolta a dolgot,mielőtt elkezdte volna a munkát .Pedig akkor nagy divatja volt Magyarországon az olyan vállalkozásoknak,an ik nemcsak itthon,hanem még idegenben is felkeltették a figyelmet nagyszabású ós maradandó voltukkel.Talán sehol a világon nem csináltak rövid évek leforgása alatt ennyi utat,hidat,vasutat,csatornát és házat,mint akkor magyar földön. Elvétve akadt olyan dolgozni akaró,akit el utasitottak volna.Még az Amerikába induló elkeseredett alföldi,felvidéki,vagy erdélyi magyar is megtorpant a budapesti pályrudvarok környékén,amikor meghallotta, a munkástoborzó csalogató szavát. így kerültek a Rába szabályozásához olyan emberek.akik azt se tudták addig egymásról,hogy a másik szülőfaluja nevét felírták a térképre.Földet turó, családi ház után sóvárgó birtalah volt valamennyi .Egyik se válogatott .Amit eléje adtak,megcsinálta.Ik a felügyelő,vagy a mérnök mondott valamit,szentírás volt.Lég gondolatban se mert egyik se ellenkezni.Mr.Shmid főmérnöknek se lehetett kifogása,pedig viharvert arcán és közömbös viselkedésén HEglátszőtt,hogy igen nagy eseménynek kellett lennie annak,ami kizökkentette rendes kerékvágásából! 'a'' ' • - Csodálatos nép ez a magyar Mr,Teleki - mondotta esténként,amikor gondosan megépített faházikójukban egymás mellett szívták a nehézillatú angol dohányt és a kokszkályhában vígan pislogott'a fűzfa megpudvásodott gyökere. Mert ameddig a szemük ellátott,vékony hótakaró fedte a tájat.Az 5si fészkükből kizave.rt vadludak így napszállta után mindig visszatér tok.Lomha testük fel-felsurrant a magasba és amíg ott keringtek az uj mederbe'kény szeritett zugé viz felett, fájdalmas kiáltásuk'ugy belehasitott n csendbe,hogy : eghullámzott azoknak a munk'soknak a melle,akik az apró tüzek mellett kuporogva nyársra.tűzve sütötték a szalonnát. - Ekkora igénytelenséget cak á távol ázsiai munkás árul el - xolytatta a főmérnök. - El is fogom számítani,hogy nani hány kilogramm az a munka, amit fejenként elvégeznek.Ln még seholsem láttam,hogy egy darabka szalonna így kielégített volna egy látástól vakulásig nehéz munkát végző embert.Szalonra ... Mr.Teleki legyen olyan kedves, kinél jen meg vele. Láttam, hogy van a szekrényében. - Tessék mr.Shmid.Hanem egy kicsit paprikás.Csípni fogja atorkát. - Nem ijedik meg tőle - mosolygott a világjáró angol. Az első falat nehezen csúszott le a torkán,de amikor jól megforgatta a szájában és lenyelte,még is harokolt tőle. - Mom erős? - tudakolta a magyar mérnök. - Ncm.kissé érzem a szokatlan ízt,de nekem tetszik.Kost mog arra tanítson meg Mr.Teleki,hogy hogyan lehet egy kézbe fogni a szalonnát is,meg a kenyeret is anélkül,hogy zsiros lenne a kenyér?Ah,már ortom.AOszonom.. .i\T.gyszoru... De még egyet szeretnők tudni. - Állok rendelkezésére. ,„ , , - Hótok óta elnézem ezeket a ma;gyarokat,amikor eszik a szalonnává késük pengéje,különösen a hegye talán milliméterekre van a szemüktől,amikor a 'elcto't a szálukba t:szik,Megva.llom,borsódzott a hátam, es riadtan vártam.hogy mikor szúrja ki a szemét az a szerencsétlen.Hála Isten,nem lett baja egyiknek se.Mi ennek a titka? . . / /f olyt a. tas a ko ve tke z ik./