Hetikiadás, 1936. január-december
1936-06-24 / 25 [1522]
Verőinkért. ' 1 felsőház nár kánikul-i melegben tárny'1 te. a költség v-t őst. A Kopvasdohcz cg- iK-nnsik viharos ülésének hangulata, e politika, futó nyári ziyr. torainak utórezgósoi rövidebb időre, az általában nyugodt felsőházba is betörtek, ^zek azoncan csak futó kis epizódok voltakéért általában a felsőház ezio.ei költségvetési vitáját is korához és méltóságához való nyugodt nérseklft es megfontoltás jellemezte .Fclszinre kerültek itt is a mag-', r élet kérdései,de a szenvedélytől mentesebb tárgyalási formában. A felsőházi költségvetési vita legkiemelkedőbb eseménye volt a' külügyminiszternek az a beszéde,amelyet nem is a költségvetési szónokokndc, nanem egy korábbi interpellációra adott válaszában mondott el.Az üldözött elszakított felvidéki magyarság sorsáról volt szó s azok a kijelentések, amelyeket a külügyminiszter tett,minden magyar emberre nagy hatással voltak. Az elszácitott magyarság sorsa állandóan fájó problémája a trianoni határon belül élő magyarságnak is.Tudjuk,hogy az uj impénumok urai minden eszközt igénybe vesznek,hogy a magyar őslakosságot beolvasszák, pusztitsák. A cél az,hogy ne hivatkozhassunk a revíziós harcban három és fél millió elszakított magyarra.Uralm.uk elején elvették a magyarok földjének nagy részét,azóta kiüldöztek hivatalaikból,utóbb pedig már az ipari téren is lehetetlenné akarják tenni, anj^agi boldogulásukat, elvett ék iskoláik nagyrészét. Elszakított véreink anyagi és Kulturális téren egyarámt,minden vonatkozásban üldözés alatt állanak. Mindez a kisebbségi jogok nyilt megsértésével történik, s az érdekeltek a panaszokat eddig hiába küldték a népszövetséghez. llindezek tetejébe a csehek uj ál lm védelmi törvényt hoztak.Most adták ki ennek végrehajtási utasitását.A Felvidék 79 járása közül 48-at a határzónába esőnek nyilvánitottak.A törvény alapján ebből a"hat ár zónából" kiüldözhetik a" megbízhatatlan " elemeket, tehát a magyarokat,kisajátíthat ják földjüket t házukat,még ipartelepüket is. Ujabb üldöztetés elé néz e szerint az elszakított felvidéki magyarság és ezt a szomorú sorsát tették szóvá interpelláció formájában a felsőházba!• Kánya Kálmán külügyminiszter kijelentette nagyhatású beszédében, kétségtelen,hogy e törvény révén lehetősége nyilik a cseheknek arra,hogy a magyar állapolgárságu ingatlantulajdonosoktól államvédelmi érdekekre hivatkozással a trianoni szerződés által kifejezetten védett ingatlanukból azt is elvegyék,amit a cseh agrárreform a kezükön még meghagyott .Pedig a békeszerződés rendelkezése az elcsatolt területeken a magyar állapolgárok által birt javak megtartását,jogaik mejgóvasát a legteljesebb nsnzetkózi bírósági garancia alá helyezett vécéimét hivatott biztosítani. Sajnálattal állapította meg a külügyminiszter,hogy a kisantantállamok annakidején az agrárreformok végrehajtásánál nem éreztek magukat korlátozva e renaelkezések által. Igy ezúttal sem várható,hogy tul sok figyelemmel lennének rá,annál is inkább,mert a kisantant államok részéről az utóbbi időben is cegnyilvánul az a törekvés,hogy a nemzetközi jogvédelem teljesen illuzoriussá váljék. Súlyosan érinti az elszakított felvidéki magyarokat,hogy ,z uj törvény szerint a határszónában " külföldiek" ezentúl csak katonai hetóságok engedelmével tartózkodhatnak. Félő lehet - úgymond a külügyminiszter - ,hogy' a cseh hatóságok külföldinek fogják nyilvánítani és e rendelkezés alá vonjak az elcsatolt területen élő magasoknak ama ezreit,akiknek állciiápolgárságö másfél évtized óta saját hibájukon kívül rendezetlen.' Rendezetlen a zártamért a cseh hatóságok a békeszerződés rendelkezései ellenére sem isméitek el állampolgárságukat. Megengedi a törvény o határzónában bármely ingatlan kisejá ti tás át, ha ezt ez allamvődelm szempontjából szükségesnek Iát ják.líinden indokolás nélkül " megbízható Ilonnak nyilvájiitbathck iparosokat, gyárosokat s üzemeiket az engedélyek megvonásával megszüntet hetik, sőt az alkalmazottak közül is eltávolithatnek olyen ókat, a kiket nem tartanak megbízhatónak ./jogellenes" A napokban életbelépett ez a törvény és most figyeljük"' alkalmazasát.„mennyiben ez a nemzetközi jogok és érdekek sérelmével történnék, a külügyminiszter nyilat! ozata ezer int a magyar kormány ezzel a nemzetközi / 3l járással szemben igénybe fogja venni mindazokat az eszköz őket,amelyek renaelkezesre állanak.Ha az'érdekelt kisebbségi magyarok panasza a Mépszövet ségnél nem vezatne eredményre,ugy védelmükbena magyar kormány is peticffióval fordul a Népszövetséghez. Örömmel hallottuk e kijelentéseket,amelyekről a határokon tul élő nagyarség bizonyára még nagyobb örömmel értesült ,me rt sz t reméli,hogy a nemzetközi fórum,amely az ő panaszaira nem figyelt fel,nem adott módot orvoslásra a 'agyar kormány fellépésére kénytelen lesz orvosló intézkedéseket tenni.
