Hetikiadás, 1936. január-december

1936-01-21 / 3 [1522]

£z _ 1?35. év._ _ sül K a re & Ked elm i jiiórleg §_o0

1

4 jiánió _i.§ijgo^ _zarul t. A Statisztikai uívatal most hozta nyilvánosságra Mcg;^ a prszág decemberi külkereskedelmi for^lmanak alakulásáról szóló jelentését. A december adattk közzétételével most már megállapítható az egész 19o5.évi külkereskedelmi forgalom mérlege. A kiviteli többlet az elmúlt esztendőben 60.4 millió pengő volt, a megelőző évben pedig 59.3 millió pengő. I£á t s ég t el en, h o gy a gyengébb mezőgazdasági termés következtében előállott tskarmányniany volt a legsúlyosabb akadálya annak,hogy az 1935. esztendő külkereskedelmi mórlege Magyarország javára régóta nem látott kedvező eredménnyel záruljon. Az őszi h ns pókban szüksége sé vált ta karnunyte hoza ta 1 lerontotta a mérleg kedvező & la kulcsát ,hri> szén egyedül tengeriből több,mint 30 millió pengő értékűt hoztunk'be,mig 1934-ben egy tlen fillért sápadtunk ki külföldi tengeri ért. A korpa import értése is meghaladta a 2 millió pengőt,ezenkívül az egyéb takarményf leknek egész soráért szintén jelentős összegek vándoroltak külföldre.A fontos ab b országok közül ma már Rorianiáv .1, Jugoszláv iáv 1 -s Holl nöiáv 1 passzív gyár ország külkereskedelmi méri ege. hínden más viszonylatban ktiv volt a magyar külkereskedelem. K lönösen a német és brit aktivitás emelkedése jellemzi az 1935. évi magyar gazdas^polioik i erőfeszítések eredményességét .Az 19o5. év első magyarc szag g

3

zd eágtörténe téten,ami kor nem Ausztria, hanem áé.i,e torszag foglalja el a vezetőhelyet a magyar piacok Kőzött. >

T

óu.etoi szagb- irányult ugyanis a Kivitel 23.8 %-a.Ausztriát- pedig csak 18.9 % -a.A harmaoiK helyen 01 bzország áll 13.3^-al & negyedik helyen Anglia 8.2 /•ófal.A behoia tálban ugyancsak lié^etország áll első helyen / 22*ő-Jo / és Ausztria a második neiyen / 19 % /, harmadik helyen I<ománi&,müja Jugoszláv i&,01 szo szóg,á.gybritánnia,Csehszlovákia és Svájc Következnek. Ami közelebbről a magyar-osztrák áruforgalmat illeti, a behozatal és a kivitel 100:114 aranyban állottaK egymással f/

teha,t még mindig messze elmaradtunk a szerződésben előirt 100:150 aránytói.i^gyarország 36 millió pengővé kev esette te exportál G az 1935. óv folyamin áusztriaba#mint amennyire a szerződés szerint jhga lett volna. A magyar Kiil Kereskedői mi mérleg 193ö. évi adatai kó ts ég télen konjunktúra javulásra mutatnak ás bizalommal töltik el a magyar gazda ági közvéleményt áruforgalmunk 1935. évi eredményes alakulása tekinte téten. Megkezdte aükodásét a kecskeméti baro

omfike

ltető központ

. A Külkereskedelmi Hivatal irányitása,utmuta tása és ellenőrzése nyomán az első baromfi Kel tető központot Kecskeméten állították fel,ahol a város ingyen helyiséget bocsátott rendelkezésire és az első kétezer darát na-pos csirkét 24 filléres darabonkinti áron már decemter 26.-án kiosztották a jelentkezők között. Január 3.-án ás 9.-én 2 - 2000 darát ujabb csoport került kiosztásra és a jelentkezőknek a baromfikeltető központ müar.yát is aett,hogy e'

7

.zel a csirkék felnevelését minden tekintetben megKönuyitse és biztosíts a.érdekes jelenság azontan,hogy kecs keléten elsősortan az intelligencia tagjai közül kerültek ki az első hf poscsirke-v isárlók ás a gazdák csak most Kezdenek nagyot

1

', számban jelentKezni.Az egész gazdát, *gi akciónak nagy gazdasági jelentősége nemcsak abban muta tkozik,hogy az exportőrök már kora tavasszal nagymenny i s égü„rá n t a ni v <-: 1 ó csirkét vihétneK külföldre, ha nem a boán is*hogy egy-egy vidéken elősegítik a &t no.ara minőségű aagy r baromfi KÍ tévesztését,mert csak szigorúan ellenőrzött tojásokat hasznai ak lel a Keltetéshez. A n-poscsir tíék kiosztása és OZOK lel nevelése még a UÍSÍ arága ta Karmán yo zási viszonyok között is nagy anyagi t

előny o$et jelentett a tényezőK szamára, mert márciusban a rantaniv&Io csirkéért c- 2,40 per^jos r*a k érhetők el kilogra-monkint.A csirke felnevelése pedig a beszerzési árral és a takarmányköltségekkel együtt kiiograidőnkint kb. 70-80 fillérre üenető.