Hetikiadás, 1936. január-december

1936-05-06 / 18 [1522]

K.szekció iia&yar "találmányok"

. A magyar,mint afféle pusztázó és magábanélő ember,mindig barkácsoló, fUró-faragó volt. Kern is lehetett másképpen,hiszen nem volt senkije se.akitől tanulhatott,vagy pedig elleshetett volna valamit, A barom legeltetése, a föld müvei ése, vadászgat ás, vagy hálás zgatás közben nem egyszer félnapokig se akadt társa, aki vei' csak szót is válthatott volna,mivel pedig állandóan forgott az esze kereke,éppen bőségcsen elegaidő ideje maradt arra,hogy kiókumlálja mindazt az alkalmatosságot és szerszámot,amire szüksége volt munkája megkönnyítésére. Ez a titka a sokszor bámula tojáséi tő magyar kézműves ügyességnek.amelyná: termékei nemcsalt a szép és csíny fogalmát elégítik ki maradéktalanul, hanem legalább ugyanolyan fokban szolgálják a gyakorlati célt is. Itt csak néhány olyan ősi'"találmányt" emelünk ki az ismeretlenségbők,amiről nagyon kevesen tudják.hogy mi magyarok ismertettük meg vele Európát, azokat a népeket,amelyeket megszédített jelenlegi tudásuk magas színvonala és nem gondolnak arra,hogy ennek a mai műveltségnek alapjait nem egy vonatkozásban éppen mi magyarok,a sok helyen még ma is félvadnak hitt nemzet fiai raktuk le. Ilyen magyar ősi "találmány" az ée Imi szer megóvása hosszabb idő re.amit ma konzervnek mondanak. Hát ezt a konzerválást a kárpátok alján letelepedett magyarság hozta még a kele't európai nagy pusztaságokról,ahol az örök vándorlás során is kellett táplálkoznia. Igy született meg a szárított tészta,vagy mai nyelvünkön tarhonya. Hasonló ehhez a vékony széletrávágott j tűző napon csonttá aszott és malomban lisztté őrölt husliszt,melyből eleg volt félmaréknyit belevetni a forró vízbe,hogy ízletes levessé főjön. /A huslisztet kis zsákban kötötték a nyeregkápára és ebből származott a nem nagy képzelő erőre való hiedelem,hogy a portyázó ősmagyar nyereg alatt puhította a hust,mielőtt megette volna./ A tarhonya és a husliszt tette lehetővé,hogy csak ugy lóháton elkalandozzanak akár Parisig, vagy Spanyolországigjmert mindig magukkal vitték a betevő falatot,ami ízletes is, tápláló is es el sem romlik. Ugyancsak a hadakozással függ össze a széles,hosszú és mereven egyenes'nyugati kard,vagy pallos használatának kiszorítása a katonaéletből. A rövid-, görbe és hajlékony magyar karddal félkézzel játszva lehetett harcolni, ha pedig páncél betöréséről volt szó,megint csak a messze keletről hozott _ magyar buzogány volt a legcélszerűbb. A vágtató ló nyergéből való nyilazás szintén magyar találmány az úgynevezett magas nyereggel együtt, amely nem nyomja a ló hátgerincét,hanem csak a bordáit és igy akár hetekig is könnyen viseli ember terhét. /A magyar huszárnyereg már évszázadok óta meghódította a világot./ De még meg'kell említenünk a harci eszközök közül a magya- sarkantyút és mengyelvasat.amit szintén nem ismert Európa,mert Attila hunjainak eltűnése után elfeledkezett róla. Pedig a római és görög harcos nagy hasznát vette volna. Kengyel vas nélkül nem lehet nagy utat lovagolni, sarkantyú hijján pedig rugkapálódzó maskara lovas. Nem térhetünk ki arra a" forradalmi hatásra,amit a gyorá magyar lovasság okozott az addig merev és nehézkesen mozduló hadvezetésban^pedig erre is büszkék lehetünk,mert tőlünk tanult meg művésziesen'férfi mOdra és egyenesen szemtől-szembe harcolni az a nagytudományu nyugat,amely lassan, la'ssan kisajátította és a maga eredeti alkotásai közé sorolja azokat a "találmányokat",amelyekhez pedig sémi köze sincs. Ki gondolt például arra, hogy mekkora szerepe van a magyarságnak az öltözködés kifinomult divatjában? ^edig nem túlozunk,ha azt állítjuk, hogy ebben is a mienk a kezdeményezés a testre szabott ruhával és gombbal. Különösen hangzik,de így van. Emlékezzünk csak régi képekre és szobrokra, melyeknek alakjain lepedőszerű átvetett,vagy övvel leszorított lötyögő ruha látható. Csupa ránc és lebernyeg,ami pedig igen akacályozza a szobai mozgást. Ezzel szemben már a legrégibb krónikákban is az olvasható,hogy a magyar ' harcos gúnyája egy'volt testével,vagyis olyan szükreszabott ruhát viselt,' amely bár rátapadt,még sem akadályozta mozgásában. /Egyszerű példa a háziszőttes' férfiruha ma is használatos alak ja,amely a test minden porcikájára rátapad,mégis kényelmes. „íme csak néhány kiragadott,szemelvény a magyar leleményesség es ügyesség ielsorolnatatlan sokaságából. J Tm/Hfl