Hetikiadás, 1935. január-december
1935-04-09 / 14 [1521]
: , - ... , . 1935.április 9. A beke biztonsaga. i • ii, S §}* £? e PP e í sem csodálkozunk azon,hogy Eden lord,Anglia egyik kivalo államferfia,belebetegedett fáradtságos utazásának és tárgyalásainak ízgalmbaiba.Nagyon nehéz,szinte reménytelen feladatot vállalt magára, amikor a szembenálló feleket közelebb ak8rta htzni egymáshoz.ígéretekkel, rábeszéléssé^,egy jószándéku embernek minden rendelkezésre álló szellemi fegyverével.A beteg nemzetkőzi helyzeten igyekezett segíteni, s ő,az orvos betegedett bele a makacs ellenálláson kudarcot szenvedeti fáradozásába.S ez a tény épen eléggé . ' jellemzi a mai zűrzavaros helyzetet.A nemzetközi betegség tünetei: az egymás ellen törő kapzsiság, hatalomvágy, féltékenység soha nem látott mértekig fokozódtak, s ezeknek leküzdésére az államférfiaknak már valósággal emberfölötti munkája szükséges. S mindennek el lenére ma is vannak még politikusok,akik lankadatlanul dolgoznak azon,hogy eloszlassák a több irányból keletkezett viharfelhőket, Európa égboltjáról és a békét, a mindenannyiunk által annyira sóvárgott igazi békét hozzák ajándékul az emberiségnek.Nehezebb munkát aligha vállalt még valaki.Hiszen nem egy békét veszélyeztető ország ellen kell felvenni a harcot,hanem olyan bizalmatlanságot kell megszüntetni, amely Európa több pontján halmozott össze kirobbanással fenyegető gyúlékony anyagokat.! bizalmatlanság kölcsönös gyanúsításokat,vádaskodásokat szült, békebontó törekvések vádjai röpködnek a levegőben,Berlin.Páris,Moszkva, a kisantant fővárosai egykepen szerepelnek ezekben a vádakban.A németeket az örök vetélytárs,a franciák gyanúsítják háborús szándékká 1,nemcsak saját országuk,hanem Ausztria ellen is,Berlin viszont nem egészen alaptalanul tart az oroszországi hatalmas arányú fegyverkezéstől.A lengyelek,mint elsősorban veszélyeztetett szomszédok,szintén féltik országuk épségét a vörös rémtől, a kisanent pedig bennüntet szeretne még jobban megnyomorítani.Az olasz-jugoszláv viszony feszültsége sem igen engedett,Bulgária körül változatlan a vasgyürü szorítása,egy szóval alig van Európának két olyan állama,amelyek között teljes lenne a békére törekvő teljes egyetértés.Talán egyedül az olaszosztrák-magyar együttműködés emelhető ki,mint örvendetes jelenség az általános sivárságból.! francia-kisantant katonai szövetséget, a Balkán-blokkot, a francia-orosz közeledést természetesen nem számithatjuk a békebiztwsitó egy ttmüködések közé. A békére törekvést pedig mindenütt hangoztatják, s ennek elérésére a biztonságot dobták be jelszóként a sürün ismétlődő nemzetközi tárgyalásokba De ennek a biztonságnak keresztülvitelét illetőleg olyan különbözők a megoldási javaslatok,hogy vajmi nehéz lesz megegyezést létrehozni.Franciaor zág úgynevezett kollektív biztonsági szerződés megvalósulását szeretné, lehet'leg Európa összes országainak bevonásával,kölcsönös segélynyújtással,minden megr támadott részá-e. Németország kétoldalú szerződések kötését jerasoljao jól bevált német-lengyel szerződés mintájára.Olaszország a római jegyzőkönyvekben lefektetett olasz-osztrák-magyar együttműködést tárja követendő példaként a világ elé s véleménye szerint ez az együttműködés magja lehetne szélesebb^ körű regionális egyezményeknek.Anglia nem óhajt teljesen belekapcsolódni ^urópa ügyeibe. s - közvetítő szerepet szívesen vállal állast egyelőre inkább csak az ellen foRlalt,hogy Németországot körülkerítő: sző( vétkezés jöjjön létre.A kisantant természetesen olyan biztonságot akar magának,amelyben teljes zsákmányának megtartását látja biztosítottnak. Ezeket az ellentétes felfogásokat tehát nagy munka lesz kozos nevezőre hozni.A békének olyan szeretete szükséges hezza,amely csak a legnemesebb gondolkozású emberek saját ja.Megadni mindazoknak azt,amihez joguk van, letörni a kapzsik és hatalomvágyók kinyújtott csápjait,meggyőzni a íelrevezetetteket.Ezek azok a kívánalmak,amelyek egyensúlyt teremthetnek uiropa sok vértől áztatott,sokat szenvedett fölaién.Ezek a feltételek hozhatják _ meg a biztonságot,az igazságos béke bizéoíaágát,legfőbb vagyunk beteljesecesét. m
