Hetikiadás, 1935. január-december

1935-04-02 / 13 [1521]

Moszkva és a nyugat. 1935. április 2. -r ° A biztonság és e béke megóvásának jelszavával folyó nemzetközi tárgyalásokba uj fordulatot hozott a moszkvai angol látogatás és általában Oroszországnak szorosabb bevonása az európai ügyekbe .Az. események tartka változatában határozottan uj szint jelent ez a tény,hiszen pár esztendővel ezelőtt még teljes elszigetelésben igyekezett tartani 8 szovjetét Közép- és Nyugat-Euróoának majdnem valamennyi országa, joggal féltve népet a Moszkvából pénzzel éi szemfényvesztő Ígéretekkel űzött kommunista izgatástól. Ennek az elzárkózásnak százszázalékos jogosultságot adott az,hogy időnként hol egyik, hol másik országban, aszerint, hogy különösen a belpolitikai zavarok milyen mértékben készítették elő a talajt, ezekkel karöltve csakhamar megjelentek a bolsevizmus terjesztői és bizony nem egy esetben csak súlyos áldozatok árán sikerült helyreállítani a rendet és nyugalmat. Az utóbbi években azonban lassan változott a helyzet. A szovjetet egymásután ismerték el az európai országok és kölcsönös gazdasági forgalmat is kezdtek vele. Beengedték magukhoz a szovjet embereit

á de trmészotoson mindig azzal a kikötéssel, hogy kommunista tévtanokat sem nyíltan, som titokban hireetniök nem szabad. S ezen a téren, ugy 1 tszik, ujabban mintha javuH volna a helyzet, mert bár itt-ott még mindig jel ntkeznek felforgató törekvések, ezek gyakran teljesen helyi jellegűek s most már csak ritkábban mutatható ki a moszkvai kapcsolat. S bór nem 1 ehetetlen, hogy ez a változás csak taktika a szovjet részéről, mindamellett mégis csak az a helyzet, hogy megfosztva a legfőbb támogatástól, egymásután sorvadnak a vörös szrlom szerte gyújtogatott csápjai. A szovjet tehát ismételten tett fogadkozásait, ugy látszik, egyelőre állja, talán azért is, mert gazdasági erdekei ezt most igy kívánják. A pénzzel és ígéretekkel űzött propaganda mellett azonban igen nagy fegyver a szovjet kezében a vörös hadsereg, amelynek értékét egyáltalán n^m szabad lebecsülni. Hiszen ez ma a világ 1. gnagyobb hadserege, békelétszáma meghaladja a 900.000-.. t és kiképzett tartalékai több millióra rugnek^ A szuronyokra epültnek hirdetett cári uralom alatt sohasem volt ily eres hadSereg, amelynek félsz rclésG is alig hagy hátra valami kívánni-valót. S bár egyéb téren a szovjet sok szabadságot enged alattvalóinak, a katonai fegyelemben nem ismer engedékenységet, a fegyelem elérte azt a fokot, amelyen a cárok hacserege állott. Jól ismerik nyugaton is ennek a hadseregnek jelentőségét s ez magyarázza azt, hogy a franciák ujabban milyen erős rokonszenvet fedeztek

; fel magukban Oroszország iránt.Hogy persze ez a rokonszenv a francia politikai túlsúlyt van hivatva szolgálni, ez sem csodálatos. Parisnak szüksége van a régi francia-orosz szövetség felújítására, mert fél az uj erőre támadt Németországtól. Ismét kell neki a keleti szövetséges, hogy szükség esetén lekösse a német erőket. A francia külpolitika célszerűnek látta, hogy 1 térjen a régi szovjctellenr.s útról, a francia nemzeti szellem megtalálta az összekötő kapcsot az oresz nemzetköziséggel, összefűzi őket a németgyülöl t. A francia-orosz barátkozásnak tehát nem a népek valamely közös _ jellemvonása és rokonszenve, hanem csakis a politikai celsz rüség az alapja. Ezt a barátkozást akarja Laval közeli moszkvai látogatásán még szorosabbra. fűzni, ha már c keleti egyezmény Sehogy sem akar sikerülni. Nem sikerül pedig a német ellenálláson kivül c léggyel tartózkodás miatt sem, mert Lengyelország sokkal fontos'bbnek tértje a németekkel való jóviszonyt, mint az ezzel jelenleg összeférhetetlen francia érdekszövetséghez való csati-kozasat. A hullámzó nemzetközi helyzet tehát odavezetett, hogy Moszkvának is igen fontos szerep jutott az európai politikában. A nyugati államok ma már nem kizárólagos intézői Európa ügyeinek, a szovjet foként francia kezdeményezésre súllyal biró tényező lett a nemzetközi életben. Jogokat Kanott, de ezekkel együtt kötelességet is vállalt, a kommunista propagandától való tartózkodás kötelességét. Erre a kötelességre pedig a vele barátkozó Franciaországnak kell figyelmeztetnie, hogy Moszkva ne veszélyeztethesse a müveit nyugati államok rendjét és nyugalmát.