Hetikiadás, 1935. január-december
1935-03-12 / 10 [1521]
ORSZÁGOS LEVÉLTÁR JLP&. y é nynemesit é s t udcjnó nvoa titkai. K szekció Különféle módon szokták s növényeket nemesiteni.Az egyik leggyakrabban használt eljárás,hogy kiválasztják a célnak le' jobbon megfelelő egyéneket és azokat termesztik.Az ujtermelésból megint kiválasztják a legmegfelelőbbeket és ezt addig folytatják tovább j mig a k ivánt minőséget megkapják.A másik a kombinációs megoldás.Olyan egyéneket párosítanak,amelyek egyikében az egyik.másikában pedig a másik k'vánatos tulajdonság van meg;hosszas kísérletezéssel olyan növényt termelnek,amelyben mind a két tulajdonság feltalálható.Sokszor átültetéssel is dolgoznak,vagyis beoltják az egyik.növénybe a másiknak valamely részét,hogy az ü;' tulajdonság a régit átalakítsa, vagy a régihez hozzá járuljon.A tudományos növénytermesztés még több fogást dolgozott ki a növények tulajdonságainak átalakítására.Igy például kísérleteitek az átöröklést hordozó növényi szerveknek a megváltoztatásával,továbbá mesterséges külső behatással,a talaj váltogatásával,a világítással vagy a röntgenféhnyel.Nl 0 is;„ svéd tudós,aki 35 éve foglalkozik ezekkel a kísérletekkel,legutóbb a németországi természetül* dományi nagygy lésen érdekes beszámolót tartott tapasztalatairól.A svéd tudó* elmondotta,nogy a röntgénfénytől várt hatások nem váltak be és még mindig legsikeresebbeknek lehet tartani a kombinációs eljárást.Ezt a módszert alkalmazta Nielscn a svéd buza nemesitésénél.A svéd buza ugyanis jól állja a hideget,de hozama aránylag csekély.Kielson,a hidegálló svéd bűzét kombinálta a nagyobb hozamú.bőségesebben termő aélfrancia búzával.Lzzel a kombinációval kitűnő eredményeket értek el és néhány évtized alatt a svédországi búzatermést a nélkül, hogy a termőföldet szaporították volna,pusztán a kombinálási eljárással egy_ millió tonnáról,hat millió tonnára emelték fel.Nielson most azzal foglalkozik, hogy a svéd rozsot is ilyermódon javítsa fel.Legfőbb feladatának azonban a svéd fenyő megjavítását tekinti.A svéd fenyő Svédország gazdasági fellendülésének egyik legfontosabb tényező;; 3.A kitermelt fát a szomszéd országokba szállít iák és fából készült papirosuk a legfontosabb kiviteli cikkeik közzé tartózik.A svéd fenyő nagyon jól állja a hideget,de lassú növésű.Kost azon fáradoznak, hogy a gyors-növésü déli fenyővel kombinálják ugy,hogy a két kitűnő^tulajdonság egyesüljön.Kielson azt hiszi,hogy a zabot,az árnéi,a lóherét,és egyéb gazdasági növényeket is megfelelően lehetne nemesíteni az ő módszerével. A vidéki városok háztartásai. A Magyar Városok Országos kongresszusa megbízásából Sebestyén Lajos, Pécs város pénzügyi tanácsnoka kiadta előadói javaslatát,amely a városok pénzügyi és gazdasági helyzetét megvilágítja és javaslatokat foglal magában a községi háztartások rendezésére.A 10 törvényhatósági és 44 megyei város az^1933. évre bevételek címén 93 millió pengőt irányzott elő,88 milliót irt elő és 84 milliót szedett be. Az előirányzó t bevételeknek tehát 90 százaléka folyt be.Az előirányzott kiadások összege" ugyancsak 93 millió,az előirt kiadásoké 88 millió és 87 milliót fizettek . ki.A városok tehát előirányzott szükségleteiknek 93 . százalékát elégítették ki.A'városoknak maidnem háromnegyed része zártszámadási felesleggel fei-zte be, az évet és ne yedreszüknél valamivel több zárszámadási hiánnyal.Költségvetésen ki\üli kezeléssel 19 város dolgozott és ezek együttesen 2 millió pengőt fizettek ki.Lgyes városokban a költségvetésen kivüli kiadás _ . tekintélyes összegre rugótt*A közszolgáltatásokból származó bevételek 44 millió pengőre rúgtak,ugy hogy egy-egy városi lakosra 23 pengő esett.Az előadói javaslat ezt a terhet nem tartja túlzottnak,mert ez az összesen 108 pengőt tevő állami és önkormányzati közt erteknek csak 1/5 része. Ke gál lapít ja a javaslat, hogy a törvényhatósági és megyéi városok háztartásainak kiadásai a 25 év előtti ver szemben 1\ százalékkal emelkedtek,mig fennálló kölcsönteher-.amely 1933. végén 185 milliót teít,a 25 évi állapotokkal szemben 11 százalékos emelkedést jelent.
