Hetikiadás, 1935. január-december

1935-12-03 / 48 [1521]

Erdélyi kora-. Jajkiáltás, a fájdalom szava száll hozzánk ismét Kelet fold l,,az ősi magyar birodalom egyik értékes gyöngyének, Erdélynek f olaj érői, A végsőkig zaklatott,nyelvében,vsgyonában,sőt még életlehetőségében 1 s súlyosan.megtámadott magyarság a román kormánynak oly sok,üe soha be nem váltott ígérete után megint kénytelen volt a nagy nyilf ÓŰCB &ag elé tárni orvoslásra nem talált sérelmeit, fénytelen volt éz t tenni,mert ez óv márciusában is csak ígéretet,üres szavakat Kapoto s,hiába várt azóta is Közel egy esztendőt, aszavak szátf oszl ottak a levegőben,az ígéretet nem váltották fel a tettek, a magyar ós a szÓKely vállaira ^eaig még súlyosabb terheK feküi .tek ra,mint eaaig. A kisebbségi keserű

/

kenyerén élő magyar sagnaK,még a megnyilatkozási, a panaszKodási lehetőségét is majdnem telj esen megakadályozták.Gyűlés eket nem tarthatnak,az egy-két lapra szorított magyar sajtóba valósaggal belefojtják a szót s talán csak egyedül a leg>eljesebb választási erőszak ellenére'is a bukaresti ország-gyűlésbe bejutott pár magyar képviselőnek ós szenátornak van valamelyes szolasszabadsága.most is csak magyar törvényhozók csoportosulásának, az országos magyar pártnak értekezletéről kiadott hivatalos Közlemény tárja a világ" elé,hogy mi történik^ulajdonkópen Erdélyben,hogyan teljesitik ünnepélyesen vállalt kötelezettségeiket azok,akik egészen érdemetlenül jutottak urelomraá/íekintetben magasabb színvonalon álló és évezredes multu magyarság f el e tt. /minaen Két helyen is köteleztSk magukat az emberséges bánásmódra a fe/ leló's román kormanyf írf iak: 1916-ban'G-yulaf ahérvárott és 1920-ban, Trianonban, Gyulaf ehérv irott a román nemzetgyűlés ,amelynek egyébként nem is volt joga az elszakadás kimondására -kulturális önkormányzatot, a m-gyar egyházaknak és iskoláknak a románhoz hasonló támogatását,a magyar nyelvnek a "közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való szabad hasznalatát igérte .Trianonban hozzájárul tak "a kisebbség védelmi intézkedésekhez,ezóta is akárhány szor verték a mel lüke t, hogy; náluk miiyen jó dolguk van a kisebbsegeknek,csak épen egyetlen bizonyítékot sem tudtak erre soha felhozni,a nyiit vadakra,panaszokra, pedig az volt az egyetlen feleletük, hogy egyszerűen letagadtak mindent.így ment ez már 17 éven keresztül, s ha rajtuk ál Ina, bizony ár a igy folytatnák mind enaoaig, amig az utolsó - magyart, is sikerülne beolvasztaniuk a mesterségen felduzzasztott "llagyr omániába '*. A magyarság életerejét azonban nem fogjak tudni ^gseamásiteni, még olyan eszkőzÖKKél sem,a melyeknek szégyenletes alkalmazását a legújabb,_ ae már ki győzné feljegyezni,hanyaaÍK panasz hozza napfény re. A magyar Képviselők nost"csupán G

z anyagi természetű támaaasok miatt panaszkodnaK,de ebből is van épen elég ós a bukaresti poli ti Kara nagyon is jellegzetes.Elegenaő, ha ezek közül rámutatunk arra,hogy a Székelyl'jldon az adóvégrehajtóknak valóságos hadjárata folyÍK,az ó királyságbelinél jóval magasabb adókat a legdurvább módon hajtják be,, a lakosságot $ legszükségesebb holmiiától is megfosztják ,de ezenkívül még törvénytelenül magas köznunkaszolgaltatátsal is sújtják.A csendőrök kegyetlenkedését senki se.-. aKadályozza,azt teszik a megyaroítKal,amit épen - karnak. De még ezeknél a dolgoknál is sokkal,kirívóbb az oz eljárás,a mit a magyar nyugdíjasokkal és nyugdíjazás előtt álló közalkalmazottakkal szemben követnek.Szinte évről -évre ujabb és ujabb nyelvvizsgáknak vetik alá őket és ha már t meg is, tanulták a román nyelvét, a, legnagyobb nyugalommal mondják ki százakra ós százakra,hogy nem tudnak elég jól románul,tehát elbocsátandók és nyugdijat sem kapnak.A nyugdíj alapja pedig az eltöltött szolgálati idő s na valakit sokszor amugyis alaptalanul állított nyelvbeli járatlanság miatt a szolgálattól felment érdek, balkáni furfanggal sem lehet törvényesnek látszó ürügyet találni a nyugdíj megtagadására. Románia miniszterelnökéhez fordult most ismét orvoslásért Erdély magyarsága.Bizonyára alánosán megfogyatkozott reménységgel a sok keserű tapasztalat utan^De ha Bukarestből nem is jön segítség,még sem lesz haszon nélkül a panasz.Európa müveit nemzetei ujabb képet nyernek az erdélyi állapotokról es remélhetőleg fokozni fogja bennünk-az elhatározást ,hogy ne hagyjak már soká szenvedni Erdélynek jobb sorsra érdemes magyar népét. J/P,