Hetikiadás, 1935. január-december

1935-11-19 / 46 [1521]

1yóo.novemper.iy. Tallózás ^gazdasági élet frontján. Az ébt ezernyi Gondjával bajával küzdő polgárt elsősorban érdekli az.hogy mi történik a gazdasági elet frontján, különösen ilyenkor télen szo-~ rulnak háttérbe ggyéb kérdések •• nagy tömegek előtt.amikor a megélhetés mondja ' a fűtés és a meleg ruházkodás 'Ondjával szaporodik. Bizony' jobban ércnek-', li a magyarság nagy többségét minden politikai szenzációnál az,hogy mi lesz a gazdasági helyzettel,remélhetünk-e jobbat,várhatjuk-e nehéz sorsunk javulását, s ennek elősegítésére történik-e valami? Nézzünk körül egy kicsit a gazdasági'élet különböző frontjain milyen jelenségeket tapasztalhattunk ezen, a héten. Sok szó esett a drágaságról^Kétségtelen,hogy a kedvezőtlen nyári időjárás sok kárt tett a termésben, Igy a tengeri termés-hozamát is lecsökkentette és ezért a hizlalás drágább, mint más években. Emelkedtek is korábban a zsir és húsárak,a kormány intézkedésére behozott kedvezményes áru takarmány azonban máris érezteti hatását,amennyiben a hus és zsir ára az utóbbi időben mérséklődött, A száraz főzelékfélék ára emelkedett,mert ezen a téren is gyenge volt a termés

s Sok panasz szállott a drágaság miatt a kormány" felé és a képviselőházban szovátették ezt a kérdést. Persze ellenzéki hanron és kissé túlozva. A kormány válasza az volt,hogy élénken figyeli az eseményedet,a amennyiben olyan árdrágulási tendencia mutatkozik, amely veszélyezteti a kisemberek megélhetését,akkor közbelép. A különböző költségek és il&etékek mérséklésére törekszik a kormány,hogy ezáltal is lehetővé tegye,k gy a fog osztók elviselhető_áron jussanak élelmiszerekhez", viszont ó termelő is lássa munkája hasznát* egyébkent a statisztika azt mutatta ki,hogy októberben némi csökkenés mutatkozik a létfenntartás összegében a tej és a hus és a zsir arának mérjséklődése következtében, A magyar mezőgazdaságnak a " ... gabonatermelésen kibül legnagyobb ága és jövedelemforrása az állattenyésztés. Nemcsak a gazdának,de a fogyasztónak sem mindegy,hogyan alakul az állattenyésztés kérdése,ugy a fogyasztásra kerülő hus ára,mint általános"nemzetgazdasági szempontból. A gazdasági válság első éveiben 1931-33-ban nagyarányú visszaesés állott be állatállományunkban. Gazdáink kénytelenek voltak elkótyavetyélne állataikat, mert nem birták etetni.azutánpótlásról pedig még ke-vésbbé tudtak gondoskodni, Igy történt azután,hogy szarvasnarhaállományunk 1'millió 814 ezerről 1 millió 697 ezerre,lóállományunk 571-ről 803.033-ra,sertésállományunk 2*7 millióról 1.9 millióra csökkent, A helyzetnek némi javulását és állattenyésztő gazdáink elszánt küzdelmét jelzi,hogy^az utóbbi két évben sikerült kiheverni a nagy csapást. Szarvasmarha tenyésztésünk 4 százalékbal emlkecett és szaporodott lóállományunk is^bár a veszteséget még nem tudtuk behozni telj sen. A sertésállomány terén nemcsak hogy behoztuk a veszteséret, hanem tul is haladtuk az 1931-es' állományt,amennyiben 3.2 millióra emelkedett a sertések száma. Egy kis vigasz,hogy ezen a téren is javulást állapithatunk ^

e

S« Az ország néoónck kultúráját"jelzi,ha a falvak kiemelkednek az olajmécsesek és pislákoló"'petróleumlámpák sötétségéből és a modern kor elek tromos világításának fényébe kerülnek. A villamosítás terén egy évtizede elezelőtt még i en elmaradt állapotban voltunk,amennyiben alkar, a villannyal rendelkező összes -' magyar városok és községek száma 336 volt. Azóta fokozott tempóban folyt az elektrifikálás, ugy,hogy a mult év végén már 3400 város és község kapcsol-ódott bele a villamos energiát foyasztók táborába. Ezt a fejlődést nem lehet lebecsülni. Viszont mér; mindig nem lehetünk elragadtatva az eredménytől akkor,ha azt látjuk,hogy a magyar városoknak és községeknek még ma is csak alig. 31 százaléka rendelkezik villannyal. Az iparügvi miniszter nagyszabású tervet dolgozott ki

?

amelynek során még 2360 községet akar bekapcsolni a villamósáram fagyasztásba. Az a terve,hogy a meglévő villanyt is olcsóbbá tegye és mez-felelő koovező feltételek mellett alakuljanak ujabb energiaszolgáltató .zemek;,.amelyek mérsékelt áru arammal lás ák el a ma még sötetbeborűló községemet, , Világosodik a falvakban* IzfcjLs szívesen latjuk. Nem különben szívesen hallottjuk az ipari minisztertol,hogy : készül már az inari szervezésnek helyes irányba tereléséről szóló javaslat, A karte'ek árpolitika járói, vagyis az iparcikkek drágaságáról van itt szo. Ninden fogyasztó keservesen érzi az iparcikkek drágaságát,de meg ío -ozottatftai a gazda,akinek termését az iparcikkeknél aránytalanul olcsóboan kell eladnia. A kar te lek uj menrcnászabályozásáréi készülő törvény jo.vaslac na gyób b cele szolé sí iorot biztosit a kormánynak az árpolitikába. Az ogesz ország,-kivéve a kevés számú érdekelteket,-egyetért abban,hogy a tulnagas ipcri er.kat mérsékelni kell.Ez Q tevékenység tehát áltelános_nelyeslessel találkozik.