Hetikiadás, 1935. január-december

1935-11-19 / 46 [1521]

/rernat es ünaKiet. /lo ytatás,/ _ Az,fenség, ügy volt az.hogy többet kódorogtam dervis gúnyában hódoltsági földoni mint odahaza,mert az ottani magyarokat is kellett" keresztelni,gyóntetni^sszehuzaEitani^no meg temetni. így tartottuk bennük Krisztus hitet es a magyar lelket, Az a Terhét dervis most Abonyból i yckezett vissza Budára, Együtt jöttem vele. Itt váltunk el Cseriéi előtt,de annyit biztosra mondott,hogy Izmail holnap kicsan a várból,üég abban is megállapodtunk,hogy hol találkozunk,mert szegény barátom is be akar jutni a várba, - Köszönöm fráter - nyújtotta a kezét a fővezér, - Megbecsülhetetlen hireket hoztál megint. Köszönöm,,, Trattner ezredes haragosan fujt,amikor elsuhant mellette a baráti - Na most megint lesá nagy futká.rozás,mert itt volt a franeiskaner,dörmögte és nem is csalódott,mert alig két nercre rá már száguldoztak az ordonáncok a vezérekhez, * Ezalatt pedig Anaklét fráter szép lassan kiballagott Téténybe, ahol a fiatalabb Ilicheller Eerkó sátrába húzódott meg. Hiába,azok á gesztési légó nyékeiknek a fejét egytől egyi' ő öntötte le Krisztus vizével, iné ~ is csak közelebb férkőztek a szivéhez. Tizenketten voltak összesen Batthyányi Ádám seregében,de mindenki tudta,hogy a legendás fráter azokat szereti legjobban. Ki tudná hiten lcirni azt az örömöt és gyengédséget-ahogyan fogadták azok a látszatra vad legények? Az öreg is elérzékenyedőtt, ha"közé jük került. - Fiacskáim,no ne édes fiam... ejnye már no... de nem kívánom kicsi fiam... pihenjetek csak... köszönöm,nem rázom meg... , 7

gy tartott ez órákhosszat,annyira kínáltak.áfolták és takargatták. Esptámadtakor azután mégis szégyenkeztek egymás előtt,mert megszökött tőlük a jó fráter. Dehát a többiek is tudták.hogy Anaklétnek sehol sincs maradása, ami g el nem éri a vár visszafoglalásáét-, ' , így, azután ,belptörődtek a rövict vendéglátásokba is.AZpn sém cso^lkoztak,nog^Tfént a var falán elbődültek az agyuk es olyan zenebona zuhogott le a negvrőr,mintha a'sziklák akarnának szétugrálni .A. derék szászok körömszakadtáig védekeztek,bár a" török ágyuk nagy rendeket kaszáltak közöttirk,

r

Hár csal: hullákon és sebesül-" tekén átlépkedve lehetett valahogyan mozogni a kapu előtt,amiker szinte megdermedve bámulta az összegabalyodott hadinép azt a pololi szinjá.tékot

;

ani' a várból tört az é-g f elé .Ember-nagyságu kövek repüljek tébolyító dördülés, láng és zúgás közepatté, -felrobbant a puskaporos torony - mondta Anaklét a melléje sodródott Eerhát dervisnek. - Hétezerkilencszáz fuvar robbant fel - csévélte a fejét a derek török pap és megmarkolta a fráter karját,- Gyere testverem,most besuranhatunk a várba,- ' . , . , - ,, -Nekem még dolgom van, sok itt a sebesült - szaboao c a fráter; és azonnal letérdelt egy hörgő szász vitéz mellé,mert c csatazajban is meghallotta Esterházy gróf na jáujainak egyre közeledő vérfagyasztó iuj-hujozási t, A török is észrevette a veszedelmet és nagy hirtelen le akartál: ereszteni a kaput,de ferhát dervis kózzel-lábhal tiltakozott,azt akarván megértetni, hogy kint rekedt a barát ja .Anaklét fráter pedig: annyira elmerült' a szász vitéz ápolásában, hogy nem mert derék török pap-test vérere rr.

#

se nézni*Igv azután bezárult a kapu és a hajdúknak nem maradt ma dolguk.mmt a halottak és sebesültek ezreinek eltakarítása.Amikor Anaklét fráter bement Károly herceg szobájába,csak annyit mondott: -Ismét igazat rionotam.Ezcrotszaz halott a torok vesztesége* Károly fővezér melegen megrázta az alázatos ferencrendi barát kesét. TTI /TI