Hetikiadás, 1935. január-december
1935-11-12 / 45 [1521]
"* -YsESÍlflLIJáBflikA Igazán nem mondhatunk mást erre az őszutóba nyúlt nyárra,mint azj.nogy váratlan ajándék mindnyáiu Inak. Ki gondolta volna az immár múlté való évről,hogy a rekkenő hőség,hazakat felforgató férge tegek ós a mindent összeaszalo zára zság "után igy akar bennünket kártalanítani? Más években az a2 időjárás rendje.hogy igy november közepén szépen; benne vagyunk a télben ,ami azt jelenti, hogy a városi ember elhúzza a télikabátját es állandóan füti a lakását,a falusi pedig; te szorul a határból az udvarába. Ebben az évben tótágast állaa természet. Bár magáz okosból, Vagy pedig ösztönből meleget tartó ruhába öltözködtünk,de a nap állandóan langvoS suaarai leparancsoljak rólunk, -rzenkivül a 3c kást sem kell állandóan fűteni, ami anyagi szempontból legalább raásfé hónapos nyereséget jelent és i y a mai kereseti lehetőség közepette szintén olyan" számottévő"többlet,amit megér ez mindenki. Livel pedig'nincsen öröm üröm nélkül,a meleg ősz gondot okoz annak a társadalmi rétegnek,amelyik a fűtőanyagok termeléséből és árusításából él, ' Kevesebb fa és szen fogy,mint más évben,tehát nem forog a pénz azon az utcn; ahol szokottadé ezzel szemben az igy feleslegessé'vált összeg sem marad tétlen, hanem szétfolyik olyan közszükségleti célokra,amelyek a múltban éppen a hideg miatt nem nyerhettek elismerést, Igy azután"végső eredményként még külön haszna is van ennek a tavasszá változott ősz-utónak, A falusi ember is áldásszémba veszi.hiszen nyugodtan cblgozhatik kint a földjén,melyet az„es-ő,bőségesen regöntözött,tanát emiatt sem lehet pcnásza© A szigorú időjárás- nagyon is akadályozza az őszi'vetemény fejlődését,mig ezzel ellentétben most annyira megerősödik a vetés .hogy a kellő hótakaróval kibírja majd a csikorgó hideget is,sőt ráadásul tavasz_ szal könnyebben és gyorsabban, kap lábra éa érik majd annakidején terméssé. A kedvezőtlen nyári időjárás igen nagy gorrként szakadt a gazda nyakába azért is,mert kevés Tett a takarmány,ami az állat tartását ós hizlalását gátolta, A nove beri tavasz lett erre az orvosság, lágyon sok helyen" ugyan is a jószág még kint tanyázik a legelőn ós maga keresi meg az eleségét ? amit csak az tud kellőképpen'ért ékelni, akinek azért főtt a feje,hogy honnan szerezi meg azt az eleséget,ami vei állatai kihúzhatják a tavaszi Iegelőig 0 A szabad ég alatt való Zavartalan munka'i r y lesz' áldássá^város-" ban és falun egyaránt. Az építkezés akár ház,akár ut,c.aroma,vagy pedig hióV építés alakjában vigan folyik tovább,ami rengeteg gondot távolít ejLés még tobb megkönnyebbülést okoz az egész országra,mert távoltartja a téli munkanélküliség rumét a ' JJbbe az általános megnyugvásba zavaró körülmény csak az az aggodalom lehet,hogy az idő majd akkor tölti ki rajtunk a mérgét.amikor a iegkevésbbé sem varjuk és amikor legnagyobb lesz bosszújának a foganat ja, iirre a babonás hiedelemre csak azt válaszolhatjuk,hogy nem szeszélyes,könnyen lobbanó és alantas indulta ok la te sa "alatt cselekvő ember intézi _ idő járás alakjában a sorsunkat,hanem az Isten.akinek sújtó és áldó keze mindig megtalálja a középutat es most a sok szenvedés és csalódás könnyét felszántja arcunkon ezzel a váratlan ajándékkal* Olimpiai játékok. .. . A jövő év nyarán a németek rendezik Berlinben az 1896-ban"felújított és azóta : négyévenként rendszeresített • olimpiai játékokat,melyclőre eddig majdnem 50 ország fiatalsága jelentkezett, A régi klasszikus világban még a Krisztus születése előtti időben hosszú évszázadokon át özek a versenvek tartották össze és fejezték ki a több törzsre szakadt görögség egy nemzet voltát,' Aki győzött és megkapta az olajágat ; élto fogytáig elvetette a napi kenyér megszerzésének gondját,mert az olimpiai bajnokot eltartotta/ szülőfölde lakossága. Az állam pedig azzal fejezte ki a versenyek fontosságát,hogy ezeket tette az időszámítás alapjává a köznapi életben lg* A modern ember szintén nagy súlyt vot az olimpiai eszmére,amit az a megállapítás is bizonyít .hogy minden nemzet éle trovcl ós ágának^ műveltségének és erejének legbiztosabb mértéke az itt elért eredmény. Ha ilyen.szemmcl nézzük a'világháború utáni olimpiai játékokat, nekünk .magyar oknak ...nincs w okunk rostclkcdni,sőt büszkék lehetünk a több nagy nemzetet is megelőző előkelő ötödik helyünkre. Reméljük,hogy 1936-ban som fogunk csalódni. KTr/Hbv.