Hetikiadás, 1935. január-december
1935-10-22 / 42 [1521]
inged a feszültség. Az clíioult hetekben,egés z október hónapban,háborús rémhírek rooködtek a le'egében,nyomasztó feszültség érzése nehezedett, Ü lelkekre,sokan tartottak ,-. utói,hogy az ola sz-abesszin ösbzeütkózés hullámai elmossak a világbéke épületét, a hogy nagy és drága értékeink forognak ismét veszélyben. De amint napról-napra súlyosabbnak látszott a közelmúltban a ne zetközi helyzet,ma már, ezerén cséré épugy fokozatosan csökkent a feszültség.Most már egyre jobban lehet bízni abban,hogy az afrikai viszály nem rejt veszedelmeket magában az európai békére, elszigetelve marad ott,ahoi megindul t,Kelet-Afri ka sötét terűié tón.S bár nem varhatiuk^még azt,hogy most már zökkenő nélkül haladnak majd a dolgok a békekötés felé,annyit mindenesetre megáll api thatun;:,bogy az európai fővárosok közötWsmót megindult tárgyalások és a tervteevett intézkedések kibontakozás felé vezetik a bonyodalmakat. Több olyan jelenség merült fel ujabban a nemzetközi politika terén,ami .rre. enged következtetni.'.. Ily en például az,hogy az ahgtlfrancia együttműködés leszegezése után most ián s és Róma között ujbol megbeszélések folynék,Laval ,mih't már többször,most is vállalta a közvetítő szerepet Anglia és Olaszország között.De ezenkívül közvetlen megbeszélés is folyik Mussolini és a római angol nagy k öv e t között, ami még biztatóbb tünetnek lá szik.inglia, a jelek szerint, ha jL-ndónfek látszik arra ? hogy a Nép- • szövetség kikapcsolásával'keresse a kivezető utat,ü.ert az eadigi fejlemények után ő sem taribja alkalmasnak a népszövetségi nagy ,nyilvánosságot súlyos és kényes kérdések meg be szélesére. A végleges elintézést Londonban természeten továbbra is Genfnek ekarják fenntartani: A kiszivárgott hirek szerint Angiié hajlandó már beleegyezni abba is,hogy Olaszország megkapja, Abesszinig egy-két olyan tartomány 'lt,amely csak az "utóbbi időben került hódi tás utján az ősi etióp földhöz.S ha mindehhez hozzávesszük még azt ; hogy a földközi tengeri angol hajóhad és a libiai olasz haderő csökkentésének kórdósében is kölcsönös megértés muta tkozik,igazoltnak vehetjük azt a reménykedést,hogy inkább a baké,mint a további háborúskodás felé haladnak a dolgok. Korai volna ugyan-azt hinni,hogy a zart ajtók mögött folyó megbeszélések már Valamelyes eredményt is tudnának fölmutatni .rár nap alatt ezt nem is várhattuk.egyelőre megelégedünk azzal,hogy a békülékenység szelleme kezd lengedezni is bízunk benne,hogy mindinkább erősödve meghozza a nyugodalmat,.meghozza a bíkét. J./R. A mi Liszt Kerencünk. A magyar föld, a magyar fai egyi-k világraszóló büszkeségéről emlékezünk most, a"mi Liszt Ferehcünkről, a kinek csodálatosan ivele pályája-:,munkában és eredményekben gazdag élete 50 esztendővel ezelőtt ért véget.De csak sokat fáradt teste pihent "meg, lel ke felszálbtt a halhatatlanok közé. Magyar földön,Doborján községben fakadt ez a nagy,ez a rendkívüli él t 1811. október 22.-i kén,s példátlanul ritka tehetsége már gyermekkorában eljegyezte magát a zene múzsa jávai, Még minit, kisgyermeket hallgatta meg Beethoven is és legnagyobb elragadtatásának adott Kifejezést.S amint nőtt ugy fejlesztette,ugy tökéletesítette a vele szüle tett,istenadta tehetségét,. Hetvenöt évig tartó fáradhatatlan élete =>latinemcsak csodalatos zongoramüv ászetével kápráztatta el hallgatóságát a pápától, császároktól kezdve egyszerű polgárokig,ha nem mint zeneszerző is a világ legnagyobbjai kosé emelkedett.S ami számunkra még becsesebbé,még szeretettedbe teszi emléké t az,.... hogy majdnem minden müvében megtaláljuk a magyar lélek megnyilatkozásait,a magyar zene jellegzetes vonásait. S' bar Liszt Ferenc ól ötének ricgyobb részét külföldön töltő tte,hozajához vald kapcsolatait sohasem szakította meg. Külföldön is ^mindig magyarna k .vallotta magjit s magyarságaért, magyar testvéreiért i..inaig kosztolt kiaí lani.jillte elkonya";elé vissza is tért közénk,hogy átvegye a Zeneakadémia vezetését,hogy egészen a mienk legyen.S amikor egyik külföldi, utján Bayreuthban jönni érezte halalát,akkor is azt kivanta,hogy utolsó útjára magyar motivumu gyászzene kisérje, Fáradhatatlan munka ss ágának, lánglel kü magyarságának^ is teni szikráju tehetségének egyaránt hódolunk most,a Liszt-év ke zdetón.Az t o halhatatlan szelleme lebegjen fel étiünk buzdításul, példaadásul s mai és minden el i öv endő nemz edékn?k.
