Hetikiadás, 1935. január-december
1935-10-01 / 39 [1521]
Október 6i~ . , . Az ezeréves megvár fájdalom és gyász ünnepéül lehetett volna mást is kiválasztani,mert történelműm;: lapjait forgatva éppen elég olyan eseményt találunk, amely könnybe,vérbe,gyászba borított bennünket. Még a feje- " aelmek Kordban türtént a nemzetté valt magyarság első nagy összeomlása Augs-~ burg mellett, ahol'a kalandozások legyőzhetetlennek hitt hőseit,a nénrteí teljesei tönkreverték, vezéreit kivégeztek, a többit pedig rabságba és gyalázatba vetettek, A levágottfülü gyászmagyar szégyene évszázadokig égette a magyar büszkeséget es ki tudná ma már ED gmondani,hová fajult volna e német gyűlölet,ha ránk nem szakad Batu Khán rettenetes hada Í241-ben Muhi alatt? A virágos Pannónia siralomvölggyé változott - jajdult fel az egykori'krónikáé,amikor számotvetett az ország állapotáról. Rom,pusztulás,halál,dögvész, megriadt és földönfutó hajléktalan magyarok ezrei csatangoltak szerte a Kárpátokövezte hazában^' Aztuan - mint jóval Augsburg utón Szent István Muhi után IV, Béla vert ielket és uj erőt a magyarba, A legnagyobb pusztulás és legkétségbeejtőbb helyzet után következett az az aranykor,ami Nagy Lajos ós Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik. Akkor lett a magyar a világ legelső nemzete. Ifegeh országok vetélkedtek a mi királyunk barátságáért. Ha Buda akart valamit,parancs volt Európának! Riadtan kanunk szédelgő fejünkhöz,ha arra gondolunk,hogy 1526 nyarán hogyan bukhatott bele a semmibe ez a világhatalom? Mohács lett nemzeti nagylétünk temetője és 150 évnek kellett, elballagnia a fejünk fölött, amig a török ki nem takarodott az országból. Heti jóróföldnyire lakatlan pusztaság iraradt a nyomában. Idegen hatalom, idegenf a ju népeket telepitett a kipusztult magyarság helyére,ak' pedig mér. véletlenül nem'halt hősi halált a török kiűzése közben, hajszolt vad" lett saját hazájában. Ebben a sivár idegen világban lobogtatta a szél Rákóczi Fe-" rencnek, a Nagyságos Fejedelemnek szűzmáriás lobogó ját, melyet valláskülönbség nélkül szent nemzeti jelként tisztelt és követett a szabadságát elvesztettünkén rangú magyar* Legendák szövődtek dajkamesék arany himporával a legtisztább szabadé sghős nyalka és" toprongyos kurucair ól, aki írnek zászlaja letörött ugyan a nagymajtéúyi sikon,az idegen hatalom pünkösdi királysága azonban nein tartott sokáig ? mert a magyar rádöbbent kipusztíthatatlan ősi ereiére,ami annyira megkeményítette a lelkét,hogy még legyőzője is rettegve gondolt elkeseredésének ujabb kirobbanására, 1848-49-ben pedig.amikor a magyar álmok már-már édes valósággá -válta,mint derült égből a villám csapott le ránk Arad várában a magyar vezérek vértanú halála^ Most azután végleg elveszett minden! - jajdult fel a kishitűség és csak az QSÍ magyar ösztön meg a jó Isten virrasztott mrhete tlenül sötét éjszakánkban. De ez is elég volt arra,hogy pirkadjon a hajnalunk és lassan emelkedjék a felhőtlenné való egünkön a napunk. Ismét nagy lett a magyar és 1914-ben duzzadó érővel szállt szembe a fél világgal«, Férfiasságunk tiltja,hogy dobra üssük vitézi tetteinket. Elég, ha a volt ellenségek alig fogynak ki a magisztálasból. Mi mégis térdre rogytunk, A többség.de nem a vitézség diadalmaskodott rajtunk és belezuhantunk ismét a'legfekexébb és legtöbb kint rejtegető éjszakába,ahol letépték a gúnyánkat ,földünkkel együtt elorozták az agánkat,édesanyánk sirját,szülőföldünk magyar lelkét és itt maradtunk két véres öklünkkel. 1920 január 4.-én Trianonban hangzott el a halálos ítélet a tetszhalott nemzet fölött. Megülték a tort is felettünk. ^járul mondogat ják,hogy letörölik nev nket a térképről. De csak azok beszélnek igy, akiknek nincs múltjuk" és akik nem ismerik a mi multunkat sem. Minket több erővel le lehet gyűrni,meg lehet taposni, de elpusztítani lehetetlen. Mi válogathatunk a mult nemzetpusztutó csapásai közül.,sorra latolgathatjuk mind a*hatot,hogy melyik a súlyosabb ; és ráfoghatjuk akár 1849 október 6.-ára is,hogy az volt a legkegyetlenebb, de csak azért,hogy biztos'napot szentelhessünk ezeréves'fájdalmunknak és gyászul"knak. Nekünk a vér,gyász és könny csak arra kell,hogy még. keményebbek legyünk és hitet meritsünk a további küzdelemre,amely nem e halait,hanem az "életet sugározza ránk, KG/Hav.
