Hetikiadás, 1935. január-december

1935-07-30 / 30 [1521]

Uj útépítési törvény készül. Bornemisza Géza kereskec elmügyi miniszter be jelen tette, hogy uj útépítési törvényt készített. Az erre vonatkozó munkálatok a kereskedelemügyi minisztériumban már annyira előrehaladtak,hogy az ősz folyamán a törvenyjaraslat már a parlament elé kerülhet. Az uj tervezet az utakra vonatkozó összes vonatkozásokat felöleli és nemcsak az útépítést szabályozza,hanem az útfenntartás te vételi forrásait is megjelöli. A tervezet továbbá rendezi a vasút és szekeriuverp^s verseny ét, olyképp, hogy a kisebb gazdák szekgr?

uva

rozását meghagyja,ellenben a nem gazda vállalkozók 'szekérfuvarozásét erősen korlátozza es Különböző hozzájárulással terheli meg az útfenntartás költségeihez. A törvénnyel egyidejűleg az egész országra kiterjedő útépítési programm is készül. Ezidőszerint még 800 község van bekötő ut nélkül. Csak 14 községben nincs potadó. Magyarország 3348 kis -és nagyközsége a mult évben 74.2.millió pengőben irányozta elő 1 iadásait. Ebből a személyi kiadások összege 31.3 millió pengő,vagyis 42.1 százalék. A szóbanlévő községek lélekszáma 5.8 millió, a kidá sok fejátlaga tehát 12.8.pengő. Az eltérések természetesen rendkívül nagyok az egyes közeégek között. A legnagyobb

a

kiadások fejátlaga Hévizszentonarás községben,amelynek lakosai fejenként 55 pengő közterhet viselnek,de ezzel együtt mindössze lö olyan község van az országban,amelyben a fejátlag meghaladja a 30 pengőt. Viszont számos olyan község van,ahol nem éri el a 4 pengőt sem. A kiadások több mint eryharmad részét a pótadóból teremtették elő a községek. Mindössze három közséf van az országban,ahol felesleg mutatokozott, tizenegy községben pedig a bevételek egyensúlyban voltak a kiadásokkal. Ezekben a községekben nem vetettek ki potadót,viszont a községek kétharmada 51 és 75 százalék között állapította meg pótaaóinak kulcsát. Volt azonban egy olyan köz ség is,ahol ezt a kulcsot 150 százaléknál is magasabban kellett megszabni,hogy a kiadások egyensúlyba legyenek hozhatók a bevételekkel. Nemzetközi falufejlesztési értekezlet. Az idén Luxemburgba összehívott falufejlesztési kongresszus folytatólagosan Brüsszelben ülésezett. Magyar részről a kongresszuson Mayer János,volt . földmivelésúgyi miniszter,'.chandl Károly,az OFH. alelnök vezérigazgatója és Tölgyes István, a Ir.lu Országos Gazda-és Földmives Szövetség igazgatója vettek részt. A kongresszuson feltűnést keltett Schandl Károly előadása,aki beszámolt azokról az intézkedésekről,amelvek nálunk a földmivelő nép anyagi és erkölcsi jólétének érdekében történtek. Ismertette a magyar földreform eredményeit,továbbá a [azdavédelmi intézkedéseket és hangsúlyozta.hogy Magyarországon senki sem kivan radikális reformokat,tehát korlát nélküli földosztást* Végeredményben a legmelegebben ajánlotta a nemzetközi bizottság figyelmébe a falusi kislakások számának növelését,ami nézete szerint alapja a % falusi jólét megteremtésének. Schandl Károly előadását nagy tetszéssel fogadta a kongresszus. Kormányintézkedés a takarmányinség enyhítésére^ Az idei rendkívüli szárazság és ennek folytán nagymértékben mutatkozó tokarmám'hiány az állattartó gazdák gondjait erősen fokozza. A földmivelésügyi kormány a helyzet teljes ismeretében minden eszközzel segítségére kíván sietni a takarmónyhiány által sújtott gazdáknak,s ezért mint illetékes helyről értesülünk,egyrészt a takarmánynemüek,/zab.takarmányárpa, korpa és szálastakarmányfélék/,kivi tele tekintetében szigorúbb intézkedéseket fog életbeléptetni,másrészt a kedvezményes tengeri importakciót mindaddig folytatni szándékozik,amíg a takarmánypiacon lényeges enyhülés jelei nem focnak mutatkozni. H.