Hetikiadás, 1935. január-december

1935-07-23 / 29 [1521]

Ns/raaiu Duuapes li,XUJO. JUJ..60. Változott helyzet. A kánikula alatt egyideig teljes szélcsend uralkodott a politika életben,amint ez ilyenkor mindig szokott. A belügyminiszternek egyébként az volt a kívánsága,hogy a közelmúlt választások és az izgalmakat szinten nem nélkülöző költségvetési vita után nyáron pihenjen el a szenvedélyek felkeltésére alkalmas politikai vita és mimKí oldalról engedjék nyugodtan dolgozni a termés be takar itásán fáradozó falusi magyarságot. Kozma Miklós belügyminiszternek a választások alatti és utáni hangulatot alkalma volt megismerni.ezért hangsúlyozta többször,hogy a lelkek megbékélésére kell törekedni,bár gyűléstilalmat nem rendel el,jobbról és balról arra kéri a politikai pártokat, hogy a nyáron ne rendezzenek nép gyűléseket. Elsősorban saját pártját, a nemzeti egység pártját kérte fel a belügyminiszter.hogy az aratás es cséplési munkálatok idején ne tartson népgyüléseket. Kérésének a párt eleget is tett . Az ellenzék azonban nem tartotta magát a belügyi miniszter kívánságéhoz es több gyűlésen és beszámolón igyekezett felhasználni az alkalr met a kormány elleni hangulat keltésre. Igy aztán a nyári mezőgazdasági munkák idejére tervezett politikai szélcsendet kisebb nagyobb viharok zavarták meg. Sajnos 8 politikai élethez hasonlóan a természetben is kisebb-nagyobb viharok jelentkeztek ahelye t.hogy kiadós,termékenyitő eső tette volna lehetővé a mezőgazdasági termények fejlődését. Az ellenzéki agitációt a kormánypárt sem nézhette tétlenül s ezért meg kellett változtatnia eredeti elhatározását. A nemzeti egység pártjának képviselői csak az ősszel akarták beszámolóikkal bevezetni a nyári szünet utáni politikai kampány munkáját, az ellenzék magatartására azonban szükségesnek látták,hogy mar a nyáron beszámolókkal ellensúlyozzák az ellenzéki agitációt. Az ország különböző részeiből érkezett jelentés alapján a pártvezetőség megállapítása szeri:*t az ellenzék,de különösen a független kisgazda párt által inditott ellenséges agitáció és szervezkedés kötelességévé teszi a kormánypárt számára,hogy a bomlasztó törekvésekkel szemben védekezzék. Rámutat a pártvezetőség arra, hogy ámbár a józanul gondolkodó nép előtt ismeretes a hamis beállítások és híresztelések rosszindulatú tendenciaja,mégis szükséges a közvélemény felvilágosításé arról, hogy a nemzeti egység pártja és ennek TB zére az illetékes tényezők bizalmának teljes birtokában a nép széles rétegeire támaszkodva megrendithetetlen ptlitikai pozícióban hajtja végre megkezdett programmját. Az ellenzéken persze nem tetszik a dolog,hogy most a kormánypárt is akcióba lép,hogy az. ellenpropagandával szemben felvilágosítsa a népet a tényleges helyzetről-. A belügymíniszter,akihez kérdést intéztek,hogy mi az állsápóntja a helyzet megváltozásával kapcsolatosan^kijelentette, hogy ha a nemzeti egjB§g pártja szükségesnek tartja a gyülesezéseket,mivel ellenzéki részről tartottak ily éneket,'nincs oka, hogy saját pártja gyűléseit megakadályozza. Pártjához is ugyanazt a kérést intézte,amit az ellenzékhez, de az ellenzék elvette tőle annak lehetőségét,hogy ezt a kérését fenntartsa. A közvélemény egészen természetesnek találja,hogy az egyenlő elbánás elve érvényesüljön ne csak az ellenzé/. felé,hanoii a hatalmon lévő párt felé is. Igy azután az ellenzék magatartása matt rövidesen megélénkül a politikai élet

a

nyári parlamenti szünet idején is.Pedig őszintén szólva a közönség szívesen vette,hogy a személyes támadások elpihentek és a falu népe sem szózuhatagra vér,hanem sokkal inkább kiadós esőre a hosszantartó és katasztrofálissá váló szárazság után. Kiadós esőre,amely még megmenthetne bizonyos terményeket a pusztulástól. Már eddig is ugy is súlyos csapás az ország ra,hogy a fagy és jégkárok után aszálykárok is megnehezítik a falusi nép keresethez jutását és nagy mértékben megdrágítják a fogyasztók életét. A kor mánynak is elég gondot okoz az egyre fokozódó drágaságáé tségtelen,hogy bizonyos terményekben,főként gyümölcsben rendkívül nagy karokat okozott a fagy és a jég és ha ezek a termények.amelyekből igen kevés maradi,drágábban kerülnek piacra,ezen senki sem csodálkozik. Le joggal háborodik fel a fogyasztóközönség azon,hogy a kőzve ti tő kereskedelem olyan termények árát is rendkr, módon félverte,amelyekből pedig elegendő mennyiség áll rendelkezésre. A tájékozatlan városi lakosság a termelőt szidja a drágaságér" pedig összehasonlító kimutatásokból kideiü lmhogy még a gyümölcs sem a termelőnél drágup meg,hanem a közvetítő kereskedelem kezén, nem is szólva olyan termények? .l,mint példái! az uborka,amelynek ára a termelőnél most is alig -,olt magasabb, mint az elmúlt években, a városok s főként a főváros piacén mégis megdöbbentően magas volt az ára.A kormány természetesen nem nézi tétlenül az'árdrá gitást és utasítás? ra az árelemzá bizottságok munkába léptek, h .• a közönsér életét megdrágító spekulációt tárgy'la&os adatok alánján negélla • pitsák és a kormány ezek birtokában megtehesse a már szintén munkába lepett árdrágítók elleni bíróság utján a megtorló intézkedéseket. S.I,