Hetikiadás, 1935. január-december
1935-06-25 / 25 [1521]
Belgrádi fordulat. 1935. június 25. ***» g ****** Wwh" **** ***** mm m % ^•• Dé , li szomszédunk,Jugoszlávia,meglepetései szolgált a világnak." Kormányzati -.ormát változtatott,elhagyta a diktatúra többesztendős utj'4t és visszatért az alkotmányosrág keretei közé. Zsivkovics tábornoktól az első, x országgyülés^élMll és törvények helyett rendeletekkel kormányzó,miniszterelnöktől Jefticsfa most lemondott utolsóig,sok belső zavar,elégedetlenség, s a aéres összeütközéseknek majdnem forradalomig fajuló sorozata bizonyitotta be a^tjhogy nem lehet kényszereszközökkel tartósan elfojtani minden vélemény meg nyíl vaníliást, nem lehet erőszakkal beolvasztani a magasabb szellemi műveltségű népeket az alacsonyabb kultúrájú és csak viszonylagos többséggel biró szerb fajba,egyszóval nem lehet az emberi jogok legtöbbjének félredobásával bos- zabb időn át parancsuralmat folytatni. Nemcsak a horvát nép tiltakozott,sőt lázongott ez ellen többé-kevésbé nyiltan is,hanem a többi beolvasztásra szánt nemzet, a fajilag egyébként a szerbhez igen közel álló szlovén.bosnyák,dalmát is felemelte szavát az elnyomás ellen és amennyire lehetett.védekezett az önkény nyel szemben. Legtürelmesebben még a magyar kisebbség viselte nehéz sorsát.pedig vele bántak a legszigorúbban es bizony mégis nem egyszer használták fel belső zavarok idején az alkalmat arra,hogy a többivel együtt,vagy külön is, újra és újra üssenek még egyet a Délvidéíf magyarságán. A jugoszláv belpolitika irányváltozására az első lökést kétségtelenül a legutóbbi választás eredménye adta meg. Hiszen minden mesterkedés e He nére is az - « 1.700.000 kormánypárti szavazó mellett az ellenzéki pártok, már amelyeket egyáltalán indulni engedtek,körülbelül 1,000.000 választót tudtak maguk k©ré sorakoztatni. Az persze érdekes választási rendszer és jellemző dolog,hogy ilyen szavazási arány mellett a 300 kormánypárti mandátummal szemben az ellenzék csupán 60-hoz jutott* A képviselői aranynál természetesen sokkal többet mond és hűbb képet nyújt a leadott szavaztok közötti különbség, mindamellett , hogy tisztázatlanul maradt az e kérdés,hogy teljesen szabad megnyilatkozás eseten a 700.000-es kormánypárti 'többség mennyire olvadt volna le,ha egyáltalán többség marad. Valószinü,hogy már ez a helyzet is meggondolásra késztette a belgrádi kormányzótanácsot,de amikor még az is bekövetkezett,hogy az egész horvát nemzetet ért durva parlaronti sertés elégtétel nélkül maradtfemiatt a horvát miniszterek:. lemoncbttak,a meggondolás elhatározássá ért,Jefticsnek és vele a diktatúrának el kellett tűnnie,át kellett adniahelyet az alkotmányosságot visszaállítani készülő Sztojadinovicsnak és társainak. Az uj jugoszláv kormány,mint már összetételéből,de első megnyilatkozásaiból is kiderül,teljesen más uton akar haladni,mint elődei. A betiltott régi politikai pártok vezetőit is bevette kormányába s ugy látszik, a pártok működését is újból meg akarja engedni. További szándékai közé tartoznak az.önkényuralom rendeleteinek fokozatos hatálytalanítása és az ős zel tartandó uj választás előkészítése. S ez az utóbbi szándék mindennél jobban bizonyítja, hogy mennyire igaza volt a világsajtó számos előkelő képviselői ének, emikor erős kételyeit fejezte ki a tavaszi választás tisztasága felett. Sztojadinovics belső békét hirdet, a szerbek és a többi nemzetiség közötti súrlódásokat igéri elsimítani s általában kedvezőbb bánásm u dot helyez kilátásba a kisebbségekkel szemben.Tudjuk ugya^hogy az uj kormányok mindig sok szépet és jót igernek,de ebben az esetben várhatónak látszik,hogy az Ígéreteknek legalább egy része meg is fog valósulni. Maga Sztojadinovics is belátóbb gondolkozású ember,-de nála is biztatóbb Ígéret két miniszter: Lorosec, a szbvén es Spaho, a bosnyák vezér. Mind-ke ttot évekig üldözték, börtönbe is zárták.meg van a remény tehát arra.högy a saját bőrükön elég tapasztalatot szereztek a védtelenekkel való bánásmódra. A belgrádi irányváltozást rokonszenvvel figyeli egész Európa es köztük elsősorban éppen a magyar nemzet. Hiszen sok erdekünk kívánja,hogy közvetlen szomszédunknál rendezettebb,nyugodtabb helyzet legyen.mert e nélkül nem alakulhat ki sem a ma annyira fontos gazdasági együttműködés,sem a békét erősítő barátságos politikai viszony. Elszakított testvéreink sorsa is remélhetőleg kedvezbb lesz a jugoszláviai belső béke idején és ennek _> eljövetelében bízva fogadjuk mi is rokonszenvvel az újjáéledő belgrádi alkotmányosságot. J./k; V. - - - -
