Hetikiadás, 1935. január-december
1935-05-21 / 20 [1521]
3 5-40 száza l ékkal drágult meg a bor április óta . 4 legújabban érkezett jelentések szerint megállapítható,hogy ugy az alföldi,mint az egri bortermő vidékeken az urasági és kisgazda szőlők egyaránt 90-100 százalékos fagykárokat szenvedtek s ez áll ugy a csemege-,mint a borszőlőfai tákra egyaránt.valamivel kedvezőbb a helyzet Gyöngyös vidékén,valamint a Balaton menten,ahol az átlagos kár mértéke 50-60 százalékra tehető.A fagykárok hatása most már erősen megmutatkozik a borpiac irányzatánál és áralakulásánál. Míg az elmúlt hónapban kereskedők,vendéglők és kocsmák napról napra halasztgatták a készleteik kiegészítését,abban a reményben,hogy minél későbben vásárolnak, annál ocsobban jutnak a borhoz,addig ezúttal máris á legnagyobb idegesség kezd jelentkezni az uj készletek beszerzése' körül.A termelők ugyanis érthetően tartózkodóak a még meglevő csekély készleteik piacravitelével,az árak pedig naprólnapra emelkednek.A jelenlegi árszint mintegy 25-40 százalékkal haladja meg a két három héttel ezelőtt kialakult árakat.Ugyancsak jelentős szilárdságot mutatnak a jobb minőségű borok is s több oldalról kapott információink szerint az értékesebb készletekkel rendelkező pincetulajdonosok minden lehet- eszközzel hiteleke' igyekeznek szerezni,csakhogy minél kedvezőbb időpontban értékesíthessék a meglevő borokat. Facseireték szétosztása fásitás céljaira. A földmivelésügyi miniszter az alföldi erdők,fasorok és szélfogópósztát telepítésére az ország bármely részéri fekvő kopár és vízmosásos terület beerdősiíéetre,valamint az erdők vágás-és tisztásterületeinek erdősítésére, ;az 1935.év őszén és az 1935.év tavaszán az állami erdészeti csemetekertekből nagyobb mennyiségű erdei facsemetét és suhángot oszt ki..Az,erre vonatkozó részletes hirdetmény a Budapesti Közlönyben,a Földmivelésügyi Értesítőben, az Erdészeti Lapokban,a Köztelekben és a Hangyában jelenik meg.Az érdeklődőknek a kivánt' felvilágosítást a tervezett erősítések és fásítások helye szerint illetékes magyar kir.erdőigazgatóság,magyar kir.felügyelőség,vagy magyar kir.erdőhivatal adja meg. Erősen csökkent a vajkivitel,de a belső fogyasztás 60 százalékkal emelkedet t. A most megjelent adatok szerint áprilisban márkázott vajból 5.7 vagont vittünk ki az 1934,ápriliásban exportált 18.8 vagonnal szemben.Az áprilisi kivitel csak 21 százalékba, az 1933-ban kiszállított mennyiségnek.A kivitel tehát jelentékenyen csökkent.Ezzel szemben a belföldön eladott vajmennyiség márciushoz viszonyítva,kb.26 százalékkal,a mult eszdendő áprilisával szemben pedig csaknem 60 százalékkal emelkedett.A kivitel csökkenése ilyenformán már teljes mértékben a belföldi fogysztás emelkedésére vezethető vissza,ami általános közgazdasági szempontból azért is örvendetes,mert a belföldön a vaj értékesítése igen magas áron történt.A tejtermelés 1934-ben kb.ugyanannyi,mint 1933-ban vagyis 23.5 milliárd liter.A belföldi takarmánykészlet csaknem mindenütt elfogyott, a legeltetési idény megkezdetett s bár a kedvezőtlen tavaszkezdet a takarmánytermés mennyiségét előreláthatólag előnytelenül befolyásolta,a felhozatal érthetően növekszik ós így :a kivitel előreláthatólag rövidesen fokozott mértékben indul meg. Németországba 250 vagon nádat exportáltunk. A nád aratása áprilisban az egész ország területén befejeződött.A kivitel a nédanatással párhuzamosan féléven keresztül zavartalanul folyt és 90 százalékban Németország felé irányult.ahová kb.25C vagonnal szállítottunk ki. A többi országok közül csupán Svájc és Csehszlovákia jön tekintetbe,szükségletük azonban csekély és egész nádkivitelünknek alig 10', -át teszi ki#A nádárak az országban termelókévénként változatlanul 1 kg.buza árának megfelelően,vasútállomásra beszállítva 15-18 fillér között mozognak.
