Hetikiadás, 1935. január-december

1935-04-30 / 17 [1521]

3RSZÁG0S LEVÉLTÁR 8§íŐSS2^-**"iÍiíÍ|2l&A Kszd

^ Még a mult év legelején kezdett divatos lenni a magyar országos politikában ez az idegen kifejezés, ami azután rövid néhány hónap alatt 'valóságos jelszóvá izmosodott. Ma már a reformnemzedékről,reform országgyűlésről és reformtörekvésekről hallunk és olvasunk szüntelen. Refamálni és újítani, javitani akarunk a magyar életen,mert mindnyájan érezzük,hogy nem maradhatunk meg mai állapotunkban. Az élet örök változás. Ha megáll,vagy megtorpan,halált jelent. Ilyen egyhelyben való topogás és lassú sorvadás volt" Trianon óta a mienk is. illandó reménykedés.a mult dicsőségén való elmélkedés és a szebb jövő túlfűtött kiszinezése tartotta bennünk a lelket,mialatt dübörgött körülöttünk és fölöttünk az élet. A világ uj alapokon rendezkedik be,csak mi rágódunk a regín és görcsösen kapaszkodunk olyan intézményekbe, amelyek elavultságuk es korhadtságuk miatt kárunkat okozzák. A kor szelleme és ellenállhatatlan ereje mindenkit sodor magával és aki falmellé húzódik előle,előbb-utóbb mégis belesodródik a viharba,ahol azuián tehetetlen falevélként hánvkóc ik,ha nincs meg alatta az a biztos talaj,amin megvethetné a lábát. Minden évszázadnak meg van a sajátossága. Száz évvel ezelőtt az emberi egyenlőség és szabad érvényesülési lehetőség gondolata feszegette az osztályokba szorított és rangfokozatokba erőszakolt nép lelkét. Hosszú véres forradalmak seperték végig Európát,ahel a korlátlan uralmi rendszerek makacsul védték kiváltságaikat,de végül is engednick kellett a iö bbség akaratának, A siker nyomán fellángolt öröm mámoros ragyogása uj korszakot nyitott, amelyben a többség megtalálta boldogulásét és olyan általános nyugalom s béke ütött köztünk tanyát,amilyénről alig tud még a történelem. Igy érkeztünk el 1914-be^abba az esztendőbe,amikor a tételes törvényeken alapuló egyéni szabadság Európa szerte kitermelte a népek és nemzetek" egye njuíusági vág^é't. E2 a szabad verseny robbantotta ki a világháborút és ugyancsak ez volt az'a csalóka álom,ami 1918 őszén elkábította a harcban gyengülő'feleket,amikor azt remél* teete velük,hogy nem lesz különbség, győző és legyőzött között,csak hagyják már abba a vérontást. A következményt azután valamennyien érezzük és szenved jak A fegyveres erő egy oldalra tolódása azonban nem engedi az igazságtalanságok gyökeres megszüntetését: a békeszerzci esek méltányos átalakítása-1 és igy kénytelenek vagyunk mi is alkalmazkodni ahhoz a siralmas helyzethez,amiben jelenleg in-ér 16. éve sorvadunk. Ez a szüici'eszabott trianoni korlét határolja minden mozgásunkat. Imi or könnyíteni akarunk sorsunkon,nem. szabad egy pillanatra sem elfeledkeznünk arról,hogy mik voltunk és mivé akarunk lenni^' ismét. Ezréves alkotmányunk és egész b ere ncezk ed esünk Nrgymagyarorszárra vonatkozott. Ez az ezer év az az alap,amelyről lelépnünk sohasem szabad. Mi nem futhatunk idegen eszmék és kipróbálatlan rendszerek után,m rt eddigi életünket és hatalmunkat is kizáróan annak köszönhetjük,hogy megbecsültük a múltúnkat és bármiképpen fordult az idő kereke,mindig ugy gondolkod* tunk,ahogyan őseink cselekéi tek, Csodálatosan rugalmas a magyar alkotmány, amelybe bele lehet illeszteni minden reformot,he nem ellenkezik a magyar szellemmel és nem akarja felrúgni szent hagyományainkat. Sokat lehetne irni és teszélni azokról az u jitásokró-1,amelyek mér nem is kopó, tatnak,hanem dörömbölnek a magyar élet félig kinyitott kapuján, nem a mi hivatásunk,hogy fel sorakoztassuk valamennyit, A most összeült országgyűlés bátran belevág ebbe a rengetegbe éa LZok a felelősségüket érző miniszterek és képvisel ok,akik a reformálást Lrcák zászlójukra,bizonyára legjobb tudásuk és magyar lelkük sugallatéra fognak cselekedni, Ma már nincs olyan politikával is foglalkozó magyar ember,aki bedugná a fülét, hogy ne hallja meg a kor sürgető szavát és még azok is,akik nem beszelnek róla,minden idegszálukkal követelik a mai helyzet megváltoztatását,mert valamennyien érezzük,hogy ellenkező esetben elpusztulunk. Ma már out tartunk, hogy a reformtörekvéseket senki sem sajátíthatja ki, A világháború a békeszerződésekben megvont uj határokkal nem csak az országok földrajzi képét változtatta meg,hanem az emberi tudás és a műveltség általános elterjedése átalakította az ember egyéni életét is. Az élet ui megnyilvánulásai.a gazdasági,társadalmi és_politikai élet gyorsabb ütemű lüktetése természetszerűen kihat mindenre,amit e modern kor fia emel~_ kedetteb gondolkodásával intézménvesen akar magának ós utódainak biztosítani. ia/H.