Hetikiadás, 1934. január-december

1934-04-17 / 16 [1520]

BAJBAN A CSENDBIZTOS - Történet a régi világból Pentelei Muki,a csendbiztos nagy hős volt a maga idejében. Akkor még az Alföld és a Bakony tele volt betyárrnj^int lkával és a csendbiztos egy-egy jól sikerült fogását nagyobb gaudiummal fogadták,mint ma egy jól sikerült külkereskedelmi szerződés hirét, Muki bácsi - mindenki csak igy hivta - lassanként oly nagy hirnévre vergődött messze vidéken,hogy szinte csalhatatlan orákulumnak tartották a betyárok üldözése terén. - Hászen,csak jöjjenek azok a betyárok! Majd ellátom én a bajukatl - szokta mondogatni,kÍLiallesztett mellel én ilyenkor jelentőnégteljosen megcsapkodta az elmaradhatatlan puska tusát. - Nana! - mormogta egyszer bosszúsan Jármay Sanyi,a fiatal esküdt. Unta már Muki bácsi nem éppen .szerény dicsekvéseit. A morgás szíven találta Muki bácsit. - Mi az,hogy uraira - fortyant fel - Öcsémuram talán kételkedik benne? - Szó sincs róla! - mentegetődzött Sanyi - Csak, tudja...Hm!...Hogy> is mondjam,..igyszer-egyszer mindenki az emberére akad! - Nó,aóg olyan betyárt nem szült' anya,akitől én megijednék! - Nem is kell azoktól megijedni! Jó emberek azok a maguk módján, csak éppen nem igen szeretik a hivatalos tekintélyt! Azt maga is tudja,urambátyám,hogy a Sánta Jóska milyen derék gyerek ugy különben...Az csak attól vesz el valamit, akinek sok van...Azon mégsem tud kifogni! Muki bácsi zavartan köszörülte a torkát. - Hászen,igaz,arai igaz! ű az egyetlen a környéken j,aki még nem ismeri az én kezem jórását. De ennek sem én vagyok az oka,hanem o...Még sohasem álltunk szemtől szemben.De az az egy szentigaz,hogy megtanitom keztyübe dudálni,ha valamikor az utamba vetődik!... - Láttam én már karón varjut! - szólt Sannyi vállat vonva s ment a dolgára. Teltek,multak a napok és hetek. Ss'nta Jóska hire hol .itt bukkant fel,hol ott,Egyszer a földesúr pénztárát rámolta ki,máskor a gazdag sertéskereskedők bukszáját könnyitette meg néhány száz forint erejéig. Muki bácsi minden alkalommal vérebként vetette magát a betyár nyomára,de hiába. Sánta Jóska nagy pártfogója volt a szegénységnek,nem csoda,ha minden kunyhó alkalmas volt arra,hogy rövidebb-hosszabb időre eltűnjék üldözői szeme elől.Közben persze mindenfelé suttogtak az emberek hireket róla,Itt Í3,ott is látták,de utóbb kiderült,hogy jámbor embereket néztek Sánta Jóskónak. A sok kudarc nem merítette ki iíuki bácsit.Szívósabb volt,mint a tapló.Sehogy sem tudta elfelejteni Jármy Sanyi fitymáló megjegyzéseit.Állandóan az agyában motoszkált,amit Sanyi mondott.Ha néha elcsüggedt,csak erre gondolt,akkor összeszorította a fogát s csak ugy befelé morgott egyet. - Nem,azért sem hagyom abbr !.. .Vagy én,vagy ő! Kettőnknek szül: ez a világ! A csendbiztosnak egy nap hi~ét hozták,hogy a szomszéd vármegye zsandárai nagyon megszorították Sánta Jóskát s ez az erdő sűrűjébe vetette magát.Muki bácsi szive nagyot dobbant. - Most itt az alkalom,hogy kiköszörüljem a csorbát! Magához vette^karabélyát s elindult az erdőbe,hogy felkeresse veszedelmes ellenfelét és leszámoljon vele.Nem vette észre,hogy valaki óvatosan utána lopódzik és ugy kiséri,rcint az árnyék. Muki bácsi már mélyen bent járt az erdőben.Szimatolt jobbra-balra,de semmi gyanúsat sem vett észre ..Néha figyelve állt meg,amint megzörrent az avar.de csak a szél^3uhant át a lombokon.A szellő felébe hozta halkan a déli harangszót .Fáradtan dőlt le egy nagy fa mellé pihenni.ászre sem vette,mennyi idő telt el,mert szép csendesen elbóbiskolt.Egyszerre csak ijedten kapta fel a fejét.Mögötte megroppant egy száraz ág.Hátra fordította a fejét,de ijedten húzta vissza. A saját puskájának csövével nézett farkasszemet! A sürü,lombok közt villogó 3zempár leste minden mozdulatát.Halk,suttogó hang rendelkezett: - Forditsa vissza a féjét,csendbiztos uram,ha kedves az élete!...Igy!.., Most álljon fel és tartsa fel a kezét!...Megkötözöm,de ha nem mozdul,nem történik bántódása! Attól a szép órától és vastag lánctól persze bucsut vehet,meg a bukszájától is!... Muki bácsi fogcsikorgatva engedelmeskedett.Szégyelte,hogy a nagy fogadkozásnak ilyen csúf vége lett,meg hogy ennyire hatalmába került a haramiának.Azaz, QQ