Hetikiadás, 1934. január-december

1934-03-06 / 10 [1520]

, , , , ORSZÁGOS LEVÉLTÁR A romai találkozás. K.azakctó lO.sz. 1934.u.d.rcius 6 Uem érdekelnek ma bennünket a napi politika s,ró-csepro eseményei, nem fontosak a megszokott ..ederben haladó köznapi elet kis hullámzásai, szamunkra nem jelentősek.most ezek, inert n-luk sokkal fi^yeleiaremelté bb esemény elótt állunk, olyan esemény előtt, amely bevezetője lehet jövőbeni sorsunk kedvező alakulásainak. A római tanácskozás, három* ország vezető férf iának összejövetele ós köztük eddig is fennálló bcrátsigos kapcsolatok tov./obi megerósitóse,ez sz esemény, ^rópának m kétségkívül legtekintélyesebb allamferfia, a nemzeti egysé;re legszebb oéldát mutató 01 sz or s z«.jg t mi ni sz tc r el nö KS , tul a j donkópen ennek :z egységnek létrehozója,hivta meg^lómábe miniszterelnökünket, GöLbös gyulát ás usztriának rokonszenves egyéniségű keceli a-ját,Dolliusst, hogy megoeszélje velük az országaiknak nyújtandó segitseget. Ifert erről lesz szó Rónuban

l

az annyira időszerű gazdasági kérdések szerepelnek a tárgyalások hOíiiok tere ben, Kozópeuró pennák önnibájan kivül legrosszabb helyzetbe kerdlt két népének, az osztráknak ós a magyarnak megsegiteset b.. szelik ^eg, ,hogy ezáltal alapot teremtsenek a Duna völgy zilált viszonyainak rendezésére. A tárgyalásoknak nincs titokzatos hátterűi., jól- tudjuk ; részleteket is: kedv ezmenyes vámelbánás c- mgjzr mezőgazdasági es z osztrák iparcikkek számára,szabad tengeri kikötők biztositása ínindket országriak,móg pedig valószínűleg Triesztben s egyáltalán a kereskedelmi forgalomnak minden,lehető eszközzel való megsegitése. Uzek e pontok szerepelnek a gazde-sági tanácskozás napirendjén, nincsenek árts!már- senkinek, de annál többet használhatnak a világ legsúlyosabb betegének.a r;azdasági.életnek. Hiábavaló ugyanis addig minden szof ecsórelós más politikai kérdésről, legyen az leszerelés, nemzetköz; biráskod^s, szellemi együttműködés, világbéke" megvalósi tása,v;?gy a karmi, kárbaveszett minden szó aaqig,8mig a legsúlyosabb népi keny.rgondok; t nem enyhitik, mert épen a világbókenek ez az igazi alapja, Az éhező emberen nem az segit, aki szép szavakat mond.haneííi, aki enni ad neki s egy gazdaságilag leromlott nemzetnek is az az igazi barátja, „aki eszközöket nyújt arra, nogy megerősödjék s'később azután a saját ereiéből biztosithassa javulását ós fejlődését. .Li nagyér ok ezt a, támogatót találtuk meg ÖL'szőrszálban, az olasz,népben és elsősorban a vezér iuussoliniban. aki ujabban ..usztnát is barátságába fogadta, mert látta sz ottani nehéz helyzetet'is és arra a helyes megrorujolásra jutott, hogy Magyarországon is többet segíthet, ha közös határ nemlétében az Olaszországot kagyarországtól elválasztó "üusztriát is belevonja gazdasági tervébe. Igy most m.r az Olaszország felé vezető utunkban ni.ics. ha nem is bar tságtaian,do legalább is érdekeinkre közömbös állam,hanem olyan ország, amely elősegíti törekvéseinket, mert az egyezik e saját érdekeivel is, hasznára van ép ugy neki, mint saját magunknak* S amikor igy egyre erősödik az olasz-osztrák-magyar gazdasági egyetértés, természetes, hogy a politikai kérdésekben is laindinkáFb nagyobbá, válik az összhang. £z fáj e mi,többi szOiaszedunkn:k,ezért fújják a vészjeleket, de nem sok sikerrel. :.. világ közvéleménye nem ül fel nekik^ nert látja ezt, hogy ez a hármas együttműködés a gazdasági fellendülés ós a béke érdekében dolgozik, sokk-1 inkább a béke szolgálatahin ,mint s vész jelzéseket v adó kisanáent katonai szövetsér,. -z ó i..ozgolódiásukra ós ragalmaikri kar is szót vesztegetni, hiszen mindegyre iobbanni telüket vesztik már mimáenütt. f üípen a kisent ntaek s sokas os titkos megállapodásaival szemben Olaszország nyiltan dolgozik. Jrre a legiobb bizonyivák, hogy sohasem zárkózott el ejnásokkal való együttműködésből s ahogy velünk és usztriaval targyei az időszerű gazdasági kérdésekről, hejlondó ilyen megbeszélések-be belevonni mindazokat az államokat, amelyek készek önzetlenül rasztvenni a gazdasági talpraállas felé vezető nagy munkában.ABoi-ai találkozás megnyitja ennek ez útnak ogyik fontos kapuját, szabad az.ut. tessék csatlakozni másoknak, az eddigi elzárkozóknak is es akkor majd jobban megérthetjük egymást.