Hetikiadás, 1934. január-december
1934-11-27 / 47 [1520]
Január 1. -TYrcius 31. Irta: Vitáz g "~ j T g Jpnos o rozággyü 1 ési kán vTs.alo. A nanokban, mi-id sí nagyobb f.ltünán nélkül, ig ;n-i^ m árt iV-n türvánvj ava slat ;3ott át a kai vi PC-lőhá z rotortál Dl a gazdasági flf«i .Iád ek "zol eálati id-.; jSről. Az idevonatkozó jogszabályoknak 8-rvi k hián'o s3á rát akarja cz a törvénytervezet pótolni, arr.uly hiányo ssá g-az utó'-'ii időben a gazda-ági élet romlása val, mindinkább érezhetővé vált. A gazdnőági cselédek szolgálati idejének kezdet- nincs szabályozva ár; vidékenként más- más időpontra esik.Azok a törvényhatóságok, amelyek saját turülctiikro názvo szabályozták a költözködés időpontját?, egymástól eltérő intézkedéseket tottok.. . Manapság az a csalid, aki ^zoUrálati halyát elhagyja, i közvetlen közelb-ai nem talál elhelyezkedést ,'távolabM vidákekon talán ánen azért nem jut holvhez á s munkához,mert azokon má s i dőnontban kezdődik az uj gazdasági év. Az eddigi állanot bizonyos viT^^aálá sekro i= alkalmat adott.előfordult, itt-ott, hogy egyes gazdák január 1.-án elbocsátották cselédeiket Is április 1.-én vag Tr visszavett ák a cselédet,vagv uj Caoládét fogadtak ás ezáltal január 1. ás április 1. között megspórolták a konvenciót, azonban • igen nehéz helyzetbe döntötték az állás és tenyér nélkül lévő cselédeket. E visszásság megszüntetését célozza- ez a kó 1 visolőháe ban az ittáltt letárgyalt ás elfogadott javaslat,melynek lényege, tulajdonképen, az,hogy az eg ász or szagra ná z ve egy sé g a a e n á 11 ap i t j a meg a szolgálati i dő vég z ődé si ás kcz'cíadbsi időpont ja t, mag TeűTg olyan napot határoz meg, amely ugy szooiáli s,mint egá sz ségügyi ás gazdasági tekintetben legelőnyösebbnek lát szik. Tulajdonkénen az a megoldás látszott volna a legkázenfekvőbbnek,hogy azt az időpontot válasszuk, amely a 0 erződésok nagyobb részében foglaltatik; január l-jét, ez az időoont azonb an, amely eddig a legtöbb szer* ződé3ben •> rv-Snvosiil t, i tt a lehető legalkalmatlanabb,mert ha a cseléd január l»~jáh hagyja el a helyét a-nálkül, hogy rögtön mas szerződést köthetne, akkor eboen az' időszakban semmiféle gazdasági munkát nem talál,még átmeneti ,napszámos munkát sem. A r.á^ik rzomnont egászségügvi vonatkozásu.^álviz idején ugy a c selé dnek,mint családtag j ainak,gyermekeinek egészségét erősen veszélyezteti a költözködés.Azohki vül a jószágnak az egászr 5gi állapotát is ve szélyozteti a táli költözködés, tová bb á sok termeivény, -főleg elvermelt termelvány- - amelyet akkor 3Zintőn szállitani kell, ki _ an táve a megromlásnak. Hogy ilyenkor az utak jobbak,ezt sem i merhetem el az egász országra vonatkoztatva .Mert vannak vidékek, éoen az Alföld kötöttebb föl** jén.ahol őszi esőzés után,az utak,télen,valósággal j árhatatl anok. \e egv©* d!11i,ami a gazdára nézve előnyös, a január l.-jei költ ozkö^á -yiel az ,hogv a költözködés nem a legnagyobb munkaidőre esik. Ez tény, én azonban azt hiszem,hogy azt a ki s áldó zatot, ami ezzel jár,minden gazda sziveden meghozza, aki komoly s?ociáli a érzéstől van áthatva és együttérez a cseléddel. dr>ün ez árt,mivel a január elsejei időpont ennyire alla Inatlannak látszott, a törvényjavaslat egy sokkal alkalmasabb időoontet határoz meg március 31.-ében. ""z a terminus enyhe időszakra esik,amikor azok a ve^szélyek már nem fenyegetőznek ,ame lyek január e^e j án,bizony, r1> meg-vamak.