Hetikiadás, 1934. január-december
1934-11-13 / 46 [1520]
Külső és belső eredmények. Az európai politika égboltján a nyár óta sötét fellegek tornyosultak. A német és osztrák ellentétek véres kirobban, savai kezcőöött a kiélezett ^feszültség. Ausztria önvédelmi lurca, a bekebelezéssel fenye-ető .német veszély, maic a Lolffuss kancellár megöl élésével végződött nemzeti szocialista puccs felkavarta az európai helyzetet, áborus veszély vetette előre árnyéké , az olasz,angol,francia erélyes közbelépés azonban elhár&tótta a súlyos következményeket. A helyzet enyhülése után különböző külpolitikai akciók kezdődtek, köztük a francia-olasz megegyezésre irányaié tárgyalások. Lzzei kapcsolatosan bizonyos oldalról átkúszó célzattal azt híresztelték,bog" az "olasz-magyar barátságban változás állt be és a jövőben Kagyár órszá neiBg 7(iFj il\ ia Qla&<' országnak olyan mértékű támogatósára,mint amilyent eddig élvezett. 011 bbben a helyzetben következett be a marseillei merénylet, a mely kioltotta Sándor szerb k.Irály és %rtbou francia külügyminiszter eletét. Lzzel kapcsolatosan egyes gyűlölködő és a hadiipar érdekeit szolgáló francia lapok úgyszintén a szerb lapck tajtékzó dühkitöréssel támadtak üagyarország ellen,' amelyet rágalmak özönével borítottak el;minden ; ron ki akarva* mutatni felelősségét a merénylet ügyében, azon a cimen,hogy a horvát emigr nsok,aki et a ős-zeesküvésben szerepeltettek, '"'agykorszagon is tartózkodtak,vagy átutaztak. Támad'saik élességét fokozta az a hiecelem,hogy éa "ysrország elszigetelten áll, az olasz támogatást; már nem .. élvezi. A ma var miniszterelnök a támadások perg''tüzének ideién a legnagyobb nyugalommal utazott el varsói útjára, élénk bizonyságiul annak,hogy hyuodtan tekint a viz&'g'let eredménye elé. A varsói., ut, a lengyel-mai ver berátsá" me:"erősitéserkulturálie és gazdasági megeryezés után következett a miniszterelnök bécsi és római utja. |\ vi í ág közvéleménye élénk érdeklődéssel tekintetét Gö bős miniszterelnöknek Mussolini olasz miniszterelnökkel és Schuschnigg osztrák kancelláréi folytatott te yalásoi elé,amelyééről az anggl sajtó azt állapította meg, hogy cönt§ iélentőség iek _ I ' - . közéreurópa sorsára. rét S római fogadtatás és a tér válások külsőségei nyilvánvalóvá tették,hogy alaposan elszámították magukat azek.akik ez olasz-magyar barátság meglazul a sara számítottak. A magyar miniszterelnök ugyanolyan rendkívüli meleg és szives fogadtatásra talált,mint korábban, a római egyezmény megkötésekor. Ilussolini szinte,' tüntetően bizonyította be, J.ogy a ^ magyarok iránt érzett rokonszenve és megbecsülése semmit sem csá: kant. Az ismetelt,több órás tan'csko-'ásról kiadott jelentés is hangsúlyozta,hogy a két kormányelnök felfogása az országaikat érintő kérdésekben azonos s az olasz-magyar barátság változatlanul szilárd alapokon áll. A gazdasági egyezmény ki mélyítése és a kulturális egyezmény megkötése ezt a barátságot még melegebbé teszik. Gömbös Gyula miniszterelnök a nemzeti egység pártjában tartott beszámolóján ki jelentette,hogy az ellenünk indított rágalomhadjárat kudarcot vallott. íflji űfe; ös - zeomlot az a tendenciózus híresztelés is. amely az oiesy"U gyár viszony elhidegülés^'ről szélt, éz a viszony változatlanul a legmelegebb a legőszintébb és ami a fa; reálpolitikai alapokon nyugszik. R mutatott ezután arra,hogy a magyar külpeltika Alfája és Omegája a revízió békés eszközökkel való kivív ? sa. "ÚZ.'Q kijelentés élénk cáfolata annak a é.ireszte I esnek, mintha Rómába láussolini és Gömibös olejteU^ék, vagy akár csak. elhalasztotté k volna a rr.vizióa követelést. A római hármas jegyzőkönyv aláírói köteleztek marukat e vmás támogatására és az oly sok bait okozóé autarkia lebontására. hogy ezzel bölcsön 'sen biztosítsák a jobb boldogulás lehetőségeit, A hármas megallcpodás révén olyan légkört t. rémtettek e-~ymásközt az aláiré államok.amelynek íldásait máris érzi a Három nemzet. A római e yezményhez csatlakozhat bármely állam,ha megfelel az előMtételnek. A csatlakozás előfeltétele a revízió. A külföldi tárgyalásokról adott beszámolómellett nagy erceklodést krlettfka miniszterelnök b:lpolitikai kijelentései is. bzek közt a legfontosabbak a v'lasztójogról ér a kormányzás irányelveiről tett _nyilatkozata 1. t titkos választójogot megígérte és igéretét bev'ltja. hdoig a nem illetékesek nyilatkoztak a választó jogról, 'O t majd,ha eljön az ideje.,, az íl >eteK G se :: ía megteszik kijelentéseiket. A titkos választástol partja nem fel,mert a toryen: hatósági választások is megmutatták,bog?; az ország többsége helyesli politikaiét..' párthoz való csatlakozást szívesen lát ja.de a koalíciós • ormanyzasoól * nem'kér. \ reformjaVÖÍlatok készülnek és a Fáz ele kerülnek.A miniszterelnök beszómolójc i en jó hatást Vett,ugy pártjában,mint a közvéleményben.
