Hetikiadás, 1934. január-december
1934-10-30 / 44 [1520]
Heti kiadás 43. az.1934.okt.30. 4.oldal. /:"Csodálatos menekülés". Folytatás:/ esetre felkeltette a figyelmeztetés.Hozzájárult még néhány gyanús mozzanat.Nem tudott szabadulni attól a gondolattól,hogy az autóval veszélybe rohan...Csak legalább vclna itt egy jó barát,akiben megbízhatna!... Szegény megalázott.kisemmizett Tim jutott az eszébe... Hirtelen lövések dördültek el az utmenti bokrokból,az autó rohanása csökkent aztán megállt.Ismeretlen emberek vették körül az autót s egy durva hang mordult rájuk: - Egy szót se! Senki se mozduljon!... Vakitó fénysugár világította meg a kocsi belsejét.Az előbbi hang folytatta: - Ne fé^en,madame! Nem lesz semmi bántódása,ha teljesitit követelésünket!... Figyelmeztetem,hogy minden szökési kisérlete hiábavaló... Ötven kilométeres körzetben nem talál élő embert rajtunk kívül!...Tessék kiszállni! A banda körülfogta s egy magányosan álló házba vezette.Hughton ugy tett még, mintha tiltakozni akarna,de a látszat kedvéért elhallgattatták.Maudct rosszul bútorozott szobába lökték s rázárták az ajtót.Egész testében remegve dőlt le egy székre s meg sem mert mozdulni.Az izgalmak annyira elbágyasztetták,hogy könnyű, nyugtalan álomba m rült.Az ablak felől jövő halk kaparászás hangja riasztotta fel. Az ablakh-z futott és kinyitotta.Koromsötétség ülte meg a tájat,nem látott mást, csak egy emberi alak elmosódott körvonalait. - KI az?...Mit akar? - suttogta ijedten. - Pszt!...Jó barát f ... Siessen,meg akarom menteni! Gyorsan,a banda mindjárt visszajön!.*. - Hol vagyunk? - A Hughton-banda rejtekhelyén! - Hughton?!...De hiszen az az én férjem! - Téved! Nem a férje!... Közönséges házasságszédelgő!...Amerikában legalább 3t felesége él,akiket ugyanígy csalt lépre és fosztott ki!... - Szent Isten!...Mit csináljak?... - Siessen és jöjjön! A banda most beszéli meg a ház túlsó felén a további teendőket... Néhány perc múlva visszajönnek s akkor már nem szabad itt találniok! Az autó még ott áH az országúton.Senki sem őrzi. - Üldözni fognak! - Attól ne féljen! A környék teljesen elhagyatott s ha még idejében dlérjük íz autót,akkor megmenekültünk!...Gyorsan!..» Gyorsan!... Maud hirtelen elhatározással felugrott az ablakprákányra s az odatámasztott létrán lefutott.Megmentője,akinek kilétét nem is sejtette,kézen fogta s rohanva vezette a kocsi felé.Beülni,a kocsit begyújtani egy pillanat müve volt. E pillanacban dühös orditozás és lövöldözés verte fel az éjszaka csendjét. Jszrevették a szrkést,de már későn.Tim teljes gázt adott s az autó nyögve szakiéit nagyokat a göröngyös országúton.Amikor már lőtávolon kivül volt,kezdett gonlolkodni menejdilésükön.A vidéket nem ismerte s azt sem tudta,van-e elég benzin a bankokban.Egyetlen reménye az volt,hogy portyázó rendőrökkel találkozik,akik vélelmükbe veszik.Éppen ezért lehetőleg szabálytalanul hajtott,hegy minél inkább íagára vonja a figyelmet.Célját el is érte,mert egy kis falun áthaladva,hirtelen dros fény villant fel előtte.Megkönnyebbülve lélekzett fel az amerikai rendőrök •'sillagos sapkájának láttára.Megmenekültek!... A rendőrtiszt,aki elé vezették,hitetlenül hallgatta Tim elbeszélését.Csak -kkor figyelt fel,amikor Hughton nevét meghallotta.Pontos leirást kellett aadnia megtett utről.az elhagyatott farmról,a banda létszámáról.A rendőrtiszt behivta mbereiű,utasításokat adott nekik,majd behivta a kocsiban visszamaradt hölgyet és ltávozott. - Tin! - kiáltott fel Maud meglepve - Hogy kerülsz te ide? - Szerencsét próbálni jöttem az Újvilágba! - felelte Tim keserűen. - De mit keresel a rendőrségen? - Szabálytalan hajtásért tartóztattak le! - Maud agyában kigyulladt a meg•rtés világossága. ^~ Te...te voltál,aki Char...aki a Hughton-bandától megszabadított!...Hogy» ' 'ittél mindennek a nyomára? Tim Oldsley röviden beszámolt uti élményeiről.Semmit sem hallgatott el,csak st.hogy milyen nyomorba jutott.Ezt nagyon szégyelte.Maud elérzékenyülten nyujotta kezét^megmentőjének s alig hallhatóan suttogta: - Bocsáss meg,Tim! Mindennek én vagyok az oka' Charlie elvakított figyelmesigével és hittem neki...El tudnád felejteni a multat?...Az én kedvemért!...Min* ?nt jóvá tennék,ha te is ugy akarnád! Csak most érzem,hogy te mégis kűlömb vagy, dnt a többiek!...S én ugy szeretnék boldog lenni! Próbáljuk meg,Tim! Akarod?... Megpróbálták és - sikerült... 1^8*1
