Hetikiadás, 1934. január-december

1934-10-09 / 41 [1520]

/Az ólőkivitel és a magyar vadászat érdekei .folytatás,/ i ind a szarvas,mind a vadsertés számáratokkal jobb piac a belföld,mert ezeket a vaaakat ..&gyarorszag< szivesen ,f ogyc sztják. , - ,< •» * .•. . Aluv ad-kivi telünk az utóbbi evekben nagy fejlődést mutat fel.Főleg te­nyésztési célokra vásárolja tőlünk a külföld az ól évadat. Igy tSnetor szagba, Ausztriába, Franciaországba ós Olaszországba szoktak magyar olovadat kmnni,de néha Angliebba és ..merikíba is megtalálja az utjat a magyar vedszalli^^y ,sot pár évvel ezelőtt egy indiai maharadzsa rendelésére ezer e.ersb elovadataacant, foglyot es eset szállítottak ki. 4 magyar élevadnak nagyon jó mrneve van a külföldön. • , k vadeyportóröknek es vadászoknak az elovadkivitéllel szebben az az ag­godalmuk, hogy he a külföld a mai nyomott -rak mellett olcsón jut nagymennyi­ségű élővadnoz.ezeket ott rendszeresen továbbtenyesztik. „ohany ey múlva oly nai mértékben mc^ővekedhet *z elsősorban számba jovo á'emetorsz^i vadáll "omány, hogy további'vadkivitelünk esetleg lehetetlenné fog vUni. A, QQ"TaQtH,<?si gfi ada jjiÉi heUaatt A ilitclbank legújabb gazdasági jelentése szarint a ne .zotközi gazdasá­gi helyzet visszafejlődést rnutatj nemcsak a legtöbb belföldi L ,iec korábbi javu­lásának teljes megakadása állapitható meg.hanem a vi-1 .£gaz..asag egyes fontos te- . rületein jelontős rosszabbodás következott be. H$Y-rországon nem akadt meg a lassú javulás folyamata. Az idei kedvező értékesítési viszonyokból arra lehet követkéz te tni.hogy e szántóföldi termelés értéke a gyengeb,.. gabona termelés el­lenére,nagy jából "meg fogja kozeliteni az 193o.avit. A mezor^zdesági helyzet ki­alakulásában fontos szeredet játszó egyéb tényezőket is tekintetbe veszi a jorEi lentés s számol azzal, hogy a termés ertókesi tésénok a gazmasági életet mege- • lónkitő hatása az idén gyengébb less, mint tavaly volt. -Az .ipari termelest il­letően egyes részterületekon.főleg a termelési javakat előállító ágakban megál­lapítható a javulás, folytatódása.'A jelentés figyelemreméltó haladásról számol be az állemházt&rtas helyzetének megszilárdulása tekintetében. JÉaflg h imtermlfá idén,,. A msTyer méztermelők az idén rekorderedményt értek,0!,.A méhesgazdák közel 250 vagon akácmézet pergettofefci,mig a tarló ós virágmozkészlet körülbelül ugyanennyire tehető. A nagy keszletek ellenére ugylátszik a mezfeleslegek érté­kesítése nem ütközik majd nehézségek be. mert a külföld kajiaezstg elsősorban ^. r óme t­ország, ós Svájc nagyobb mennyiségek átvételére hajlandó. A m zkiviteli cégek ¥ körülbelül 4-5 milliós mázkivi teli forgalomra számítanak. Jzidószerint jó ndno­ságü pergetett akácmézét/v?sutállomáson 70 pengőt fizetnek, « gykereskedőnél ugyanez az áru 100 pengőért kapható.' Fokozódik .1 Hímes a Pisza nemzetközi'fo^iJjiE. Xét legnagyobb folyónk fofgalma a gazdas-gi válság kitörése óta hanyat­lottja mult évben azonban újból je£en tó kényen fokozódott, Duna lefele irányult forgalma 1933.-ban jelentékenyen nótt, a kizárólag lefelé irányuló tiszai forga­lom pedig háromszorosára növekedett* A tenger fele irányított dunai gabonekülde­mények az előző évi mennyiség nyolcszorosát értek el. Ily módon a Duna rövidesei ismét Durópa egyik legfontosabb ós lögnyagobb áruszállítási utvonala lesz, Az aranypiac kisebb hullámzásoktól eltekintve az utóbbi hetekben iíjajdnem változatlan volt,addig az ezüstpiacon drágaság mutatkozott,amely 15-20 b>-os ár­# emelkedésben jutott knejezésre. A szinezust kilója 76 pengős -rnivón < lakúit ki és ez az ár nem változott sem a .külföldi ezüspiacok hulla, .sásaira *,sem Amerika ezüstv tsárlasaira. A budapesti ezüstpiácon hetenként 700 kiló szinezust cserél ga zdá t. 1<*1

Next

/
Thumbnails
Contents