Hetikiadás, 1934. január-december

1934-10-02 / 40 [1520]

Az egyik bukaresti újság gúnyos hangon hány forgatja fel azt a bizonyos ezer esztcnc'ot,aminek jogán követelik a magyarok Szent István országának határait. A magyarok elfelejtik - irja - hogy kiienoszázötven évvel ezelőtt a görögök es rómaiak ugyanilyen alapon fogadták az ismeretlenségből felbukkant barbár ázsiai né/pet Juropában.utóvégre valahol el kell kezdenie minden nemzetnek a honalapítás t...z izgága magyaroknak is bele kell nyugddniok abba a változhatatlan tónybe,hogy a románok most érkeztek el történelmüknek ehhez a pontjához Szép e beismerésnek az első fele,csak a másodikkal van baj,mert azt mi sem állítjuk.hogy az egykori görög birodalom valami nagy örömmel üdvözölte őseinket a Duna-iisza menten,de kénytelenek voltak beletörődni .mert .jepád karddal fojtotta beléjük az, ellenkezés t./Ami pedig a római birodalmat illeti, annyid kellene tudnia a román cikkírónak,hogy a magyar honfoglalás idején már évszázadok óta nem volt ez a föld a római a kiirtó ka, mert II.Tiberius keletrómai császár légiói 383-bcn végleg .kivonultak innen./ i.agyarcrszág azonban nem karddal,a vér jogán került szomszédaink hatalmába,hanem a párisi zöld asztal mellett hazugságai szerezték meg. De hát ezt a kis különbséget nem szokás észrevenni. nem keli nagy képzelő tehetség arra;, hegy megállapítsuk: mii .-v-n jövője lehet annak az orszáaanak, amelynek ily en na zugság, az alap i a. J árpád - azt lehet mondani - a senki földjét szállta meg,mert a Kárpátok,alatt csak elszórtar laktak legeltető népek, amelvek szinte csaladonként más és más fajhoz tartoztak. komolyabb harcok c,kkcr kezdődtek, ami kor az erősebö szomszédok,- görögök, bolgárok, germánok - figyelme ide irányult az eddig elhagyatott televény földre ós ug) okoskodtak,hogy he a magyaroknak ió,nekik még jobb ^esz.^rpeVd nem sértett szerzett jogokat,hanem karddal verekedte ki a magyarság jcgait./is Jobb volna tehát,csinjan bánni Buicarestben/azzal a bizonyos ezer esztendővel,mert az egész világ szeme láttára még sem lehet áurópa valameny nyi országának a történelmet meghami sitani. • «. <i QKt-óbpr p. A világháború után uj szint ós tartalmat nyert ez a jellegzetes magyar gyászol a' ünnep. A régi Osztrák-Magyar monarchiában úgy. ni s hangfogót tett a szálra ós visszafojtotta "a könnyünket az a viszony,ami társországunkhoz fűzött.Mem illett akkor jobban elmélyedni a magy ar r fáj dal ómban, ht, pedig" enne k ellenére is erősebben kikívánkozott belőlünk az érzés,as őszünk, t

;

ól folfogodtó érdekünk tiltakozott ellenemért az ilyenféle hangoskodás csak amolyan gyaszmegyaros száj topos és hiu kerdcsörtetés lett volna. Trianon óta megváltozott a helyzetünk.áost ...ar szabad lenne a szó,élesedhetett r bírálat hangja is,de csodalatosképpen ennek ellenére sem változott meg az ünnep jeliego,mert akkora fájdalom szakadt ránk a vesztett háború nyomán; hogy ennek a keserve és bánata, nyomja le a lelkünket abb a dermesztő^gyászbb ó? komor tompa ságbe,emely a temető nangul-tát lógj közénk.Legyünk csak-őszinték ét valljuK mog,hogy a békebeli Október 6 .rr jgó -ajd: Imát 1" ssenkónt al koptatták évek,kihalt az" nemzedék, melyik tanúja volt .z Aradi Tiamnhá.rom^vért nus.lgánal ós „e-z ujabb nemzedék sokszor értetlenül,állt a: öregek soha nem fásuló fájdalma előtt.A béke a rendkor szakaben visszás képként rajzolódott elénk a gyásznak ésvói tanúságnak ilyen f e lmr gr: s z tosul tságr. • Az osztrá'£-m gy-r ne g^h-1-lraisag r-gyogó f

( nyében talán még a hátunk is bors dzott kissé,ta vissz*- kJLlett emlékeznünk ÁT"£ 1849.október 6-iki eseményére áost - zenben n-gy elcsottségünk vig- szti Lans *jg közepette jó,esik ^.rra gondolnunk,hogy több hasonló sivár korszak is vobt -ár nemzetünk életében,de egyik sem tudta rnnyir-: megtörni,hogy elpusztul t v clnr-.H' í'orgr tjuk

/ történőién megfr kul t Irpjrit. nrt ilyen szomorú n- pot t-lálink, -mikor : gyongéb szívűek már-már -st hitték,hogy reménytelenül beborult fölettünk az ég. Ki ne jnlékwznét még : kalandozások idéjóból az -ugsburgi "gyászmr.gy- rokr? ;, a mahi puszta rettenetes t-tár csordáira,atorök szultán mohácsi döntő di'd • láre

t

.r Basys'gos, Fejedelem Szűz Larias lobogóinak n-gym-jtényi lc törésire és az a r^di v er tanuk szív et i' cs- ró hr:l--lára?Pc ezek csak - nagyobbak, a sok soha el nem korhadé faj fáié,-melyek figyelmeztető mórföldkövei - m-gyrrsag utjának, iü tudná ss-á. on cmrt-ni a tolbit, - sok - t kisebbeket,-.melyekhez szintén ..érheto\lcn sok könny és vár „r.p-.d és egész nemzetségek sorsat példa szák? •••ekünk természetesen legjobban fáj Tri mn nemes-k e ért,mort legközelebb v*n hozzánk,hanem asórt is,mert legmélyebbre f szította országunk-t.:;ánko jobb-n éget - szégyen, mr rdosóbb a. lel kii síimre tünk, :

.ert részben m- gunk vagyunk z ok"i,hogy idáig süllyedtünk.uív . 1 pedig,- nemzet életé n.mi korlátozódik egyes nemscdetíek idejére ^h- nmm . z idő végezetéig tart,rakunk is kötelességünk gondoskodnunk h zánk jövőjéről.Az emyedtségben tespqdo kor fiának ekkor v-.n szükS3

§*.. .,

iai-»itrr,rrr. a üicabságes,kQiiny eS

t

v^^ megtűrő szthoti a lelket hogy .megtisztuljon a csüggedés,ur^sinyosség,önzós es gyé vsag szennye tói.SÍ cink példáján okulva kell Jav laamink' a p^járiás m-gy-r utoií, ezért üljük meg; mrgunkb' ssál 1 It-n az egyetemes gyászunneppo tornyosult es Trianon b-n uj szint,ui tert lmmt k-o ott Oktebnr 6.-át." A,Gr./