Hetikiadás, 1934. január-december

1934-09-11 / 37 [1520]

T-I • T ' o e «-nvtu AH Francia-olasz megegyezés? * ««tetó 37.sz.1934.szcivo.ll. A kül'. el i ti kai helyzetnek kai eiic.-osz kopsz erűen változó alakulásában a legutóbbi napok ismét uj változatot hoztak. Ka szülő franciaolasz megegyezésről szóló hírek kerültek a nyilvánosság elé,különböző külföldi sajtói orrások már azt

t is tudni veitek, mik lesznek ennek az uj egyezménynek pontjai, kzt állítják;, hogy a líbiai olasz és tuniszi francia gyarmat közötti hetednek Olaszország javára való módosítás ár ól, a tuniszi olasz c helyzetének szabályozásáról s az,olasz és franeia tengeri haderők egyenlővé tételéről fog szólni az Jurópa két nagyhatalma között kötendő uj megállapodás,amely a hirek szerint azt is hallgató pn el fogje ismerni,hogy Olaszországnak Különleges érdekei vannak ...usztriában és e-agyer országon. A szállongó külföldi hírek természetesen nincsenek minden alap nélkül, bár a részleteket illetőleg kétségtelenül koraiaknak ós találgatásokból épülte lenek tarthatók. A találgatásokra Missol iáinak a római francia nagykövettel többizben tartott tanácskozása és Berthou francia külügyminiszternek októberre kitűzött római látogatása adta meg ez alapot, elgyi a tünet sem lóvén valami,gyakori, főleg sz, Hogy Franciaország Icülügyminisztere hivatalos látogatást tegyen Olaszországbaji,ami a fesizmus óta egyszer sem fordult elő,ezekután érthetően megindult • képzelet i.imkája. hogy ugyan mi lehet ezeknek a dolgoknak hátterében, várh tó-e, hogy uj utat fognak vágni az európai külpolitikai helyzet ze varos összekuszálta gáben, si kerüle közelebb hozni egymáshoz Francisországot és Olasz orez^got, kiküszöbölve e közöttük léve nem is egy ellentétet. Nos,"ami ez utóbbi kérdést illeti• már amennyiben a külföldi nagy lepok hirei legalább is megközelíti.: a valóságot, a; megbeszéléseknek mar megkezdett, illetve tervezett nnTWjMlgy látszik, tényleg, az ellentétek elsimítását tűzi ki feladatául. A ket ország gyarmatpolitikája és haditengerészeti vetélkedése ütköző pont volt eddig egymás kőzött s na mindkettő kiesik a feszültség okai közül, akkor persze,hogy közelebb kerül egymáshoz paris és Róna. Sz ellen nem is lehet kifogása. senkinek, hiszen nem irányul egyik kérdés megoldása sem valamely más ország ellen s az európai államok együttműködésének megvalósítása leié pedig egyenesen kívánatoshogy .frencio-és Olaszország kozötifninól kisebb legyen a s rlódasi felület, mer* a közös nagy újjáépítés munkájában egyik nagyhatalmat sem lehet nélkülözni. Az előbbieknél sokkel nagyobb fentertással kell fogadni a híreknek azt a részét,amely Németország elleni szövetkezés elŐkésziLésével gyanúsítja a kát államot. Hogy a német-francia viszony a háború óta eseppet sem javult, sőt a litresemann- Briand korszakban beállott enyhültébb helyzet után Hitler alatt csak rosszabbodótL, az ugyan kétségtelen,' de ez még nem jelenti azt,hogy németellenes ,ol: sz -francia szövetség megkötése küszöbön állana • Olaszország ugyanis még várakozó álláspontot foglal el aziranyban,hogy mikep váltja,be Hitler ígéretét az Ausztria önállósága ellen intézetik régebbi támadásé k beszüntetés ét illetőleg. Ilert Iiuüsolini,min< ismeretes,az osztrák függetlenség íőcártfogója s csak akkor kerülhet sor közös frencia-olasz fellépésre a hitleri Németország ellen, ha ismét Németországból szitának az ,os«trák nemzeti szocialistákat,vagy pedig,ha valóknak bizonyulnának a célzatosan terjesztett fegyv érkezési hírek. Afldg ez a két ok világos t bizonyítékokkal bc nem következik, addig a közvéleménybe dobott szerződésről szóló sajtócikkek sem fognak hivatelosan megerősítést nyerni. A frencia-olasz megbeszélések nem hoznak változást Olaszországnak dunavölgyi politikájában sem.áussolini,mint azt már többször es ujabban is hangoztatta, a római olasz-osztrák-uegyer egyezményt dunai politikája alapkövének tekinti és egy lépéssel sem távolodótt el a trianoni ^ékeperanos megváltoztatására vonatkozó felfogásától .A Franci a ors szag felé yeló kö:. zeledes nem ériiroi ezt az álláspontot, az olasz-magyar barátság változatlanul fennmarad, sót a jövőben ősik erősödni fog. Az esetleges francia-olasz megegyezésnek pedig csak az lehet és lesz a fel adata, hogy a szükséges megértést hozza létre a két nagyhatalom között., S ha veíóban igy fog történni, akkor ez a nemzetközi helyzetnek csak javara szolgálhat.