Hetikiadás, 1934. január-december
1934-08-14 / 33 [1520]
33.sz.1934.augusztus 14. 2. oldal * Böl !tüjs vadászat. Trtsi I&mr.ndy Géza. Szinte zuhogott a forró fény a parázsló napból... 3. kony fái bódultan csüggesztették le ágaikat ós m% s íainaig dslos ajkú kis ixddrkók is el némultak, behúzód te k az enyhülést alig ado lombok közé és pici szárnyukat leeresztve lihegtek.Csak egy ;.:erevtestű egerészölyv fekete árnyéka surravü el az erdo í elett. A moz: ulatlen csendet elhaló tülökszo zavarta .-.:eg.x ; a.jdalmasan,hi- . vógatóan zokogott és beleveszett a tikkasztó levegő be, amely nemesek remegett.hanein táncolt is c zöld szőnyeggel bevont taj felett. Fkcánkekas kaka tolt a fészke, felett és fölröppent riad tangóért nem messze a háté mögött megroppant g tört á^al behintett cvar ós remegő inakkal állt meg a. kis tisztáson egy egyonüsött hctalmas szarvasbika.l'elve pislantott fel a reodeső fácánra, ós máris eltűnt a sűrűben.Suhanva csapott össze mögötte az ag. A döbbentő csendet újra darabokra tépte e tülöksző.Aíost már erősebben és követelőzőbben ringott. '' , , „ A tisstá>son,mmntha ez sgbol hullott volna lejpXrobogott egy verzoozügyü bölénytehán.Ik-idaima san faljajdult.féjével pirosló sebe fele vágott ós beletemetkezett a sűrűségbe.A. íácAnkakas lehúzódott parjs melle es ismét rátelepedett a mozdul:tlcnsáV- az erdőre. • . • Az ölyv villamgyorsant suhant a menekülő oolcnytelién íole,de az árnyéka is eltűnt : fak között. , r • . • , \ Szemhunyásnyi ido multán £ zónban szetcsapódtel: a.galyak es megjelent a sziporiiázó ::r^sütésben az a lovcs*aki elől menekültek cz álle.tok.A sárga men zablájaról ronQ'okban szakadozott le e hab ós amig gazdija fürkészve kereste a bölény nyomát.kií 3*11,tölcséres orrlvulcából horkants tört ki ? para.A lovas • kezében villogott s karcsú kopj: hegye és mt nrtr meg akart indulni a helyes irányba, ami kor robogí* .íujva.nőrögvé ki törtetett az erdőből egy berne szörnyeteg. Görcsös Szarvain lelencként lobogott a futtában kitépett gel'y es folyondáréig apró fekete szeme vérben forgott., egtorpent,amikor meglátta ^űLölt ellenséget, majd olyan vészesen bőgött,hogy a men szöcskeként fordult vele szemközt.! lovas kezéből zizegve surrant ki a kopja ós rezegve állt meg a bölénybika kidudorodó marjába,ah onnan vcsteg vérsugár fecskendezett ki,de a megvaduló állat ira»üoáa.a% em torpant meg tőle. A mén félreugrott ós 8 lovas kezében :i>r keményen suhogott a rövid görbe kard.A vadállat eldübörgött kiszemelt áldozata mellett es jóidebe telt,amig vissza tudott fordulni a sürü fák közül.Jé száz lépésnyiről ismét leszegte idomtalai fejét és halált hörögve rugaszkodott neki e lov: snak,aki szemrebbenés nélkül vdrts az ujabb támadást..ost mar csak a kardjába: bizhatott.meg a lova ügyess3geben,m.'gse..: látszott az Í.rcán félelem.Aiig negyven lépésnyire lenetett tőle a nykkában borzcloas szálkát viselő bósz bika,amikor kiugrott az egyik bokorbél egy ember,egyenest neki a vadnak és t rét belevágta az oldalába.A bika bukfencetvetett ? gyilkosa pedig vissza akart surrand rej tekhelyáre f de a lovas csengő hangja megállította. *• -Ili me 0 * ember'!? — k bika ott hörgött a reszkedő iúig lába előtt.,, száraz avar mohón itta vörös vérét. • • ' . As ismeretlen felszegte a nyakát és keményen belenezett a közeledő lovas szemébe. ' , ' -Köszönöm- nyújtotta le kezet,de a mcsik nem mozdult, -jijha...! ijenv elmetlenül feszengett a nyer égben t Nem szokta meg, hogy valaki vissza meri u te si tani a jobbját. 3 ér tett urasága ö3SZQSzori ttett: vele keskeny sjkát és várt. -Aoszöntlek nagyúr- szólalt meg végre halkan- a másik. -Ugy latom, nem ismersz meg. -ilem - pattogott t love-s szava.- 3ár tudom, JbO££ találkoztunk nár valahol. Ai vegy? -Szany fia íizil voltara harmincöt esztendcig,cmig ne*., vittek fel Í fráterek a i.ártonhegyi klastromba.Három esztendeig azonban ürb'.nnak szólitottak. Csend lett.A bölénybika skkor hördült utolsót és nem olyan íagyon messziről ismft- felbúgott a tülökszó. -ilost már emlékszem reád * mondta a nagyúr tomp n.-Te voltai i Rábaközben a? Legyei Isten táltosa. -AZ..JI ápolgattam azt e tüzet,amit te nagyúr oltogsttdl. -íliosyan kerültél ide a klastromból,hiszen még nem telt re az oktatásodra rendelt idő? - kérdezte a lovas. T'f'L -l'egy a sora annak nagyúr.
