Hetikiadás, 1934. január-december
1934-07-17 / 29 [1520]
Az egyes országok fejlődésének irányát,kulturális ésgazdasági haladásának iramát rendszerint r.agy,történelmi események szabják meg.! T agyarország a népek országútján,nyugat-kuluti és észak-déli irányú hatalmas érdekellentéteknek ütköző területén fekszik.Főkép ez az oka annak,hogy hazánk történelme rendkivül mozgalmas,"bővelkedik egyrészt nagy nemzeti fellendülésekben, másrészt pedig példátlan arányú katasztrófákban.Tezőrazdaságunk fejlődése is függvénye a történelmi erői: osszoütkczé jábcl származó, eseményeknek.Hogy mezőgazdaságunk haladásénak . 1 őí ílt beleit és irányit helyűs szemszögből lehessen megitélni,néhány történelmi szempontot kuli figyelembevenni.A nyu-ati kultúra ás a török hódítás Fagyarcrszág területén ütközött összc.A magyar nemzet 1526tól kezdve 200 éven át állott allanttá harcban a nyugati kultúráért.A két évszázados háború úgyszólván teljesen kipusztította az ország kozáüső harmadát, az alföldi nagy sikságot és az enyhén dombos vidéket.A megmaradt magyarság az ország magasabb vidékein helyezkedett el ás innét folytatta SZÍVÓS harcát a törökkel.A torok mo*rszállás alá körűit vid'ékeken tulnyomólag kipusztult a lakosság^ kultúra és a mezőgazdaság is.A törököknek a T^ TTT .század elején bekövetkezett visszaszorítása után a Dunától keletre a? erdélyi hegyekig- terjedő nagy,lakatlan sikságot újra kellett' telepit en'i, újból meg kellett kezdeni a kultúra és a mezőgazdaság fejlesztését.Amint a nénesség sűrűsége fokozatosan növekedett,a gazdasági kultúrát mindjobban bénította az,hogy a Duna,a ™isza és mellékfolyóinak árvizei 3.8 millió hektárnyi /6.5 millió kat.hold/ területűt Öntött el.Széchenyi István gróf 100 evvel ezelőtt nagy mozgalmat indított a hazánk kultúráját és mezőgazdaságát rendkivül súlyosan érintő árvízkárok megszüntetése érdekében.Az áTesla megindított nagy munkálatok:folyóink szabályozása,3.8 millió hektárnyi terület ármentesité30,6•400 km.árvizgat épitáse, 16.000 km.belvizesatorna és 173 szivattyútelep látesitéso már nagyobb részében a világháború kitörésekor készen volt.i--gyes kiegészítő munkálatokat a békekötés után hajtottak végre.A vizek romboló erejének megfékezése,az árvizpusztitások megaiiadályozá sa,folyóink ós kisebb vízfolyásaink megszabályozása terén ugyan még mindig szémbavehotő munkálatok vannak,de a vizek rendezésének 3lazánkban majdnem 100*évig tartó munkakorszaka nagyjában már befejezés felé közeledik.Mindezek a hatalmas munkálatok összesen 1.1 milliárd pengőbe kerültek, hasznukat a különböző számitások 4-6 milliárd nongőre becsülik,nem értve bele az olyan közvetett hasznokat,mint oéldául a nénességet tizedelő sulyos malária betegségek megszüntetése.Az árv.zmentenitásekkel és belvízrendezésekkel kapcsolatban jelentékeny fejlődés indult meg az azelőtt mocsaras síkságokon,az Alföldön ás a "Dunántúl völ •yeibon.Le'ietövá vált a vasúti és közúti hálózatnak a sűrítése,ezzel kapcsolatban a >~.ozö razdasáci •••err.elés,a • ezőgaz^aságl. Inar fellendülése,a városok ás kíízaégek fejlődése.A" Alföld ás a Dunántúl állatállománya 1914-ig eresen növekedett és minőségkén is fejlődött.A világháború az ország KQZőgazdaságára is katasztrofális csapást zúdított.Az 1920.évi békekötés'folytán az országnak a háború előtti 325 ezer nágyzetk/ lomét er kerületéből csak 93 ezer maradt as nedig körülbelül é">en az a vidék,amelyet a törökkel vívott liarcok annakidején elpusztítottak és ahol'ujra kellett telooiteni a lakosságot,újra kelletlt berendezni a mezőgazdaságot.kipen emiatt az Alföld mezőgazdasága még 1914-ig 3em bírta teljesen elérni az ország egyéb vidékeinek színvonalát.Shkez hozzájárul,hogy az aszályok most már u vázolván az egész megmaradt országot pusztítják,mivel a 93 ezer négyzetkilométernek tulnvomó része sikság.kz ért már a békekötés után erős mozgalom indult me>? a sikságok öntözése,általában a vizek hasznosítása érdekében.^r^o vonatkozólag már részletes nrogramm is készült,amelybe főké^ a következő munkálatok tartoznak: a sikságok öntözése olyan mértékben,amint a rendelkezésre álló víz azt megengedi /jelenleg csak mintegy IC.0^0 haktár áll öntözés alatt/,a közel 400.000 hektárra kiterjedő szikes területnek vízgazdálkodás utján való jobb kihasználása, halastó..azdaságok berendezése,főkénen szántóföldi,vagy rétmüvelásre alkalmatlan, rosszabb minőségű területeken /jelenleg 10.000 ..aktár halastó van üzemben/ az ország vizi úthálózatának fe jlesztése,mivei a mezőgazdasági termények alacsony ára,a rossz értékesítés fokozottaoo mertélcb^n megkívánja az oleso viziutat.a vasúti 03 közúti -hálói-.ucnak,átrakodó kikötök es folyami rakodó'- utján való szervesebb összekapcsolása a ha jésás3al,a megmaradt m-ntec-y 150.™o ló~ erőnyi vizierőnek fokozatos kihasználása.
