Hetikiadás, 1934. január-december

1934-06-05 / 23 [1520]

t; «*«iu,ifc - " " — Ide£^njarás nagyér földön.. Bír c magyar ember világszerte arról hircs,hogy i küszöbét ~tlépő id gént testvérként fogadja és inkább maga lét szükséget, de vendégét ellátja minden jóval,mégis kifejlődött köztünk valami eltitkolt és be nem ismert bizélt? tlanség azoí iránt, akiket ismerünk. A nagy vilégfelfordulásnak kellett jönnie,hogy megváltozzék ez a helyzet és ma'már ott tartunk, hogy mindnyájan a legnagyobb örömmel várjuk a külföldi utast.. A múltban ugyanis a legtöbbször szomorú következménye lett annak, ha meglátogattak bennUnket. Rendszerirt ellenséges szándék vezette közénk az idegent , aki Ügyesen kifürkészte helyzetünket es a maga malmára hajtotta a vizet. Igaz ugyan, akkorában még nem volt olyen fejlett és könnyű közlekedés, tehát csak az vette nyakába a vilígct, akinek vagy igen sok ráérő ideje.vegy pedig nagy hasznát látta merész vállalkozésének. HEnnek a sok közlekedési nehézségnek következménye lett azután az. is, hogy nem ismertek meg bennUnket és ellenségeink ugy vilégositetták fel az ércekelt he te Ima s ságoka t, ahopyan nekik jobban esett. Igy szakadt ránk Trianon és minden nyomorugésa. Azóta nagyot fordult a világ. I'ost már e magyer hatóságok is mindent elkövetnek, hogy az. idegeneket ioehiviák és elláasék kifogástalanul. Elesettségünkben két haszna is'van ennek. Először anyagi, illetve gazdasági , szempontból kívánatos, hogy minél több idegen jöjjön hozzánk, aert igy kapunk idegen pénzt, azt a valutát, aniről husz évvel ezelőtt is tuatuhk valamit, mig most igen sok akarásunk, épen ennek a hiánya miatt szenvedett hajótörést. Valóságos es jól jövedelmező iparággá fejlőeö.tt az idegenforgalom. Be nemzeti szempontból sokkal nagyobb jelentősége van . ami megfeizetnetetlen, mert egyelőre csak erkölcsi tokét rakosgathatunk belőle. Edcig^snertek bennünket és igy elhittek rólunk minden tücsköt-bogarat. Nyugaton nem ütköztek meg azon sem, ha valaki azt állitotta, hogy Bécstől 100 kilométernyire keletre megszűnt £urópa, nincs müveit ember,hancm ott terül el ez őavráök és mocsarak között Ázsia, ami ugyan Ausztria egyik tartomábye, de csak félvad pusztózó nép lakja, nuíy nyereg alatt puhitja a ± nyers hust, sátorban, tanyázik és majdnem olyan a külseje, is, a lelke is, , mint a vándorló cigányé. ,, JEzt a hiedelmet döntögetjük napról-napra czokkel az idegenekkel, ekik ma már - hála Istennek -"egyre többen kopogtatnak nálunk és esnek egyik ámulatból a másikba. Mert bizony, he Paris Luropa, akkor Budapestnek nincs okc. e tekintetben szégyenkeznie. Itt a heiyszinen láthatnak és hallhatnak befolyásolás nélkül olyan dolgokról, cnikről otthonukban egész más volt a véleményük. Nagyon tanulságos megfigyelni a világjró idegeneket, amikor például meglátják a trianoni határokat, melyeket nem a józen esz és elfogultáé* vont meg. Nem egyszer restelkednek, hogy o felvilevosultság korában, o büszke XX. században megeshetik egy nemzettel az ilyen szegyen. Az angol, a francia, cz olasz, c skandináv és ez amerikai vendégek lesznek e mi igsz ügyünknek szószólói, na körünkből hazatérve kutatják azokat az okokat, amelyek c világés köztük ..lscscrbsn Európa mai keserves helyzetének szülői. Tehát becsül jük-mag az idegent, akármilyen nemzetbeli is, mert a természetes magyar vendégszeretettel cz ellenségből senxgest, cz érdektelenből pedig barátot szerzünk. /HG/ A mult év f olya fint ármlnvok* é rf éke^ennyí re csökkent .hogy a jó M termés ellenére is a szántóföldi t .menyek összes értéke csak 744.216.000 pengő volt, ez 1932 évi. 1,118.703.000 pengővel szemben,?mi viszoÉt 26.9 %os csökkenésnek felel meg. A kclászosok termésmennyisége 34 %-kal haladté meg cz előző évit, mégis o termés, értéke 16 %-kal esett. A búzatermés értéke 7.1 pengővel szónitva 186.259.000 pengő, az összes gr.bonancmüek értéke pedig 289.969.000 pengő. A kapásnövények termésmennyisége csak egy százalék kel volt kisebb ez előző évinél, az értékben mégis 31.9gX-os ö visszaesés. A kspásnövények 217.959.000 pengős értékből 95.799.000 pengő szemestcngerire, s 59.285.000 pengő burgonytermésre esik. A kereskedelmi növények 22»p£l-0üü pengős összes értékben e dohány részesedik a legnegyobbharánybon 8.59b.UUU pengővel. A szilostakarmányok összes ériéke 68.642.000 penge, az egyéb ioterményeké 14.608.000 a másod és mellék termények értéke 24.043.000, a szólna . . és szár ővtéko: 100.107.000 oengő. A tába rnány magtér ne lésben első helyet a luoernomog termés foglalja el 10.750.198 pengó értékben, ezüan következik e lóheremegtérné3 4.301.326 pengő értékben. ^ retek gr.zdalfcodásról szóló beszámoló közli,hogy a kot.holdon aluli birtokkategóriában 15.6 mézsás, c 20-100 ket.holdas birtokokon 14.8 mázsás, a 100-1000 kat.holdas birtok katpff^ri (5hrn Tífiflix? i 4.7 nÁv'tiáp A t.l r PRZÁne termé st értek cl. vilit/