Hetikiadás, 1934. január-december

1934-01-16 / 3 [1520]

Múiii. MÚMJk xJíajosáf^^&sik^M JteJStel PflllUUjáról '

<f A ka,telek cár huzamo-abb ide óta népszerűtlenek a nagyközönség szél', rétedében és különösen a mezőgazdasági lakosság egy része elégedetlen a kartelek a-rpolikit-jával.egyrészt azt a vadatliangoztatják a kartelek ellen,hogy az iparfejlesztés'cél űibcl behozott védővámokat kih sználiák,másrészt az a kiiogus szokó elhangzani -hegy a kartelek.de egyéb nagy ipari vállalatok is,kedvezményékben re.szesülnek s .-Italában a rós:mé,m társa ságek kevesebb adót íizetnek,mint• amennyi megilletné őket,mert a táisulati adó alacsony.JSseket az általánosságban hangozta.* tott vádakat s politikai pártok is igyekeznek kihasználni és legutóbb ,is ellangzott egy olyan állitás,hogy a kormány a bankok és kartelek érdekeit vedi.LÜnden célzatos érvelés helyett leghelyesebb,ha politikamentesen néhány tényt ós adatot szögezünk le ás ebből nyomban kiviláglik.menayi lehet az igazság a vadaskodastkban»Kezdhetjük talán azzal .hogy az inságjárulek bevezetése alkalmából e^ormanv < a részvénytársaságok adójának 20 százalékával pótlékolta a társulati adót.I.anthog^ a b nkok valamennyien,a .gyáripari váll ólatoknak pedig túlnyomó része részvénytársaság,ez az ujabb 20 százalékos adóteher a bankokat es kar te leket sujtia»..z adok pótl-okolásánál a részvénytársaságokra a társulati adó 40 ssázslekes pótlekát rótt; ki a kormány.Az inségjárulókkal tehát most már 50^százalékkal emelkedett a bankok és a karteltált r^/'Aripari vállalatok /torsul, ti adóterhe. -A raezőg zdasúg megsegi i>ás:'r ól szóló korijányrenáelet,kötelezte a r-sszványt-rsasá-okvt,hogy saját vagyonú km k 2 38 1/2 ezrelékét szolgáltassak be ,a ctg tette a lap javára. Jz"az intézkedés ujabb milliókkal terhelte meg a bankokat es yyárakat a mezőgazdaság, éitiekében.dzeni'elül c mezőgazdasági se itoslap céljaira a szónb-viiyav-Hála tok külön cégadó ^ fizetnek,amelyet nem háritb tnak .-t a fogyasz7 tásra.áz szenesen karteladónak számit*Ugyancsak megterheltek a bolettaalap javara a textilgyár aká,t,amennyi ben a textil forgalmi adóváltságot 50 ^-kal felemelték es ezt az összeget maguknak a gyáraknak kell befizetniök.liü^önleges Karteladót létesített ezenfelül & kormány a k, rtelilleték bevezetésevei,amelyet valamenynyi kartelialt szakmának viselnie kell a mezőgazdaság érdekében. Lenét,hogy valakinek nem tetszenek a kartelek s lehet.hogy valaki jogosultaknak tartja a kifogaso at a kartelekkel szemben, de azt állítani ezekután az ,.datok után,hogy a,kormany valami nagy kíméletet gyakorolna a kartelvállalatokkal szemben,egyaltalián nem lehet. j^

g A bankokat különlegesen/tc.r^e 1 i a kormány a ga zdetárs- adom javára, ami kor arra kötelezi a pénzint .zeteket,hogy évente fizessenek a kamt thozzájáruláSi alapba ;z összes betétállománynak megfelelő l/a százalékos összeget. ...eg^elozoleg mn íelégelték po ....i .t'zetek által sajátjukból fizetendő betéti kametílleteket es azenfelül eszálli tottták fél száz: lókkal a o nizinté etek kamaúkülönbözeti hasznát. A m zda vedel mi re delet iatézked sel a" tokiefize tís Ú teljesen felfüggesztik, a kamatlábat leszállítják ás igy szintén nem a pénzi tózetek előnyere válnak, iadesekon felül igen világoson beszól z az . áat,ho^y a mezőgazdaság adóterhe évi 220 millió ró a legutóbbi intézkedések ut n 50 millióra csökkent. Jzt a 130 millió pengős összeget a bankoktól vonták el, s a csökkentés meghaladja a mezogaze.asagnak azt a karóscássát,ar:.ely a . .ezőgazáss-.vi ci'kkek áreséséből rea sz--r azih, _., . , A iezó zdaság megsegitjsére teremtett .lapnak körülbelül 75 milliónyi összegéhez a bankok es a. kantelek e- ymaguk legalább 40 ss .za lékkel járulnak hozzá, üizek mind kétságbevonbatétlen tények és önmagukért beszélnek. Lehet, hop- valaki ezekkel az intézkedésekkel is eljgea tlen, de a sokat semmiosetre sem lehet a bankok esmértelek védelminek minősiteni. Iga*,hogy ezek az intézkedések som tudtak a történelemben szinte p ,r; tlenul álló ...ézorrazc.esági v ls*got megszüntetni,de legalább jelenteden hozzájárultak annak .hyhitásohez. -JLf a és. ..eá^ttoa.msJ&UaaáÁ j&» • ., , É-I olajén léptették életbe a vegyi anyagok ós festékek fázis-dó 3&t,es nyomoan megi o.ultak a tar y lások arra,ho-y kiterjesszék a fázisadót £ fára ,es ^ az építőanyagokra is. Jszermt a cement, a tégla és az egyéb épitősny gok . utan is fázisa dó iqr..ájaban Kell maid űzetni a for almi .dmt,' rendelettervezet, amely a fánál JS az opitöVny gokixál az eda.igi for ulkiadókat a fázisrendszerre alaki tja at ,mar nagyjából el.-jszült ós mm.den v. lószmmgég szerint február elején a.ette is lép aa uj fázisadó rendelete.