Hetikiadás, 1934. január-december
1934-05-15 / 20 [1520]
A hetek óta. tartó országos szárazság káró3 hatásáról túlzott hírek kerültek forgalcmba.A Meteorológiai Intézet az április havi orsaéiM csapadék eloszlásáról kimutatja,hogy a veszedelmes csapadékhiány nerc egyenlő méretű az ország különböző részelnjmig a Duna-Tisza közén egész hónapot tíkintve alig mutatkozik mennyiségben hiány és osupán a hóna-) másik fele volt száraz,addig egyes vidékeken,igy Z*la és Vasmegyében, vömo^yban/hsjdu,Bihar ás Tzabolcsmegye egy .-észében 15-20 3zázalóka hullott le a szokáson áprilisi esőmennvlsé/rnek. Sajnos,különösen a Dunántúlon a mároius ls rendkívül szárai volt.Az áprilisi csőmennyiség osekély volta önrr.a-ában még nem fénye ető.hlsttn több évben,Igv 1904-ben, 1906-ban, 1909-ben és 1914-ben is hasonlóan :evéB,vagv ff Ur ennél ia csekélyebb mennyiság hullott le agves helyeken.lajnnlato-abb azonban,hogy az idei április folyamán ugy oszlott meg ez a mern.yi nég,ho f-v 15.-ától hezdve az ország legnagyobb készében nem volt kiadósabb eső és énen egybeesttt az eaőhlány a növényzet oárolgását és ezzel vízszükségletét is fokozé náratlan meleggel. A tumáátul legnagyobb részén április lO.-e óta,a Duna-Tisza közén 15.,illötve 20.-e óta,a Tiszántúl le*rna^yobb restén 15.-e óta Hajduraegyében április 8.-a óta nem volt szúmbavehető esŐ.lzt a hoastu szárazságét^ Illetőleg annak veszedelmét némileg enyhíti az áprilisi első oartadék gazdag hetében a talajba*.felgyülemlett vízmennyiség.A május első liánjaiban szórványosan jelentkező,osák egy-két mtllméter esővel járó tl*ntarok,csak helviieg jelentették-a szárazság enyhülését,az egész országot tekintve nem javítottak a helyzeten. "üzek az adatok május 10*-én jelentek meg és l^v lehet,ho#y mire * az olvasó :ezlba kerülnek,bizonyos változás áll be a helvzetben.rint'* 1 veretes, május 5.-e után kár ugy állt a helyzet,hogy váge lesz a atér*zsá*rnak.3*éat : T yu.'at-JüréT)ában lehalt ugyanis a levegő 3 az Atlanti OoaéWől beáramló levegőtŐrsegek nyomában o ,ös időjárás kezdödött/A nyugat felől Jövő légáramlás azonban nem. volt elég erős és nem hozta el az esőfelhőket Magyaror^zá^-ra.Hazánk területén továbbra is a keleti légáramlás maradt az erő: abb,amely száraz felmelegedett légtömegeket hajtott ide Oroszország felől* Május 10.-e táján megfordult a szél Iránra éa erőn á Q *ak-á*zaknyugatl légáramlás lé>ott fei.Snnek következtében á fothökénződés erősebb lett és a helyi zivatarok te^z áporodtak; sőt Péostffcniéhány mlliméteru ? zápor is esett. • árdekes.hogy Amerika búzatermő vidékei ÍB hasonló száraz IdőJárást élnek át ugyanebben az i dőben.Az "ügyesült /Harcok híres búzatermő zónájában katasztrofális szárazság puaztit',amely S2inte az egész buza- éa tungerltermé*t megsemmisítéssel fénye retliCsak azonnali kiadós ás tartós eső menthetné meg a^zdákat a tönkre jutást ól*. Az amerikai földmivelésü^yi miniszter kijelente tte,hogv az *•!-vasalt Áliamok 1934*.évi búzatermését,tekintettel a na*ryon kedvezőtlen időjárási kilátéaokrá.osaU 150 millió bushölre lehet becsülni. Az átlagtermés 800 millió bushel szokott lenni*. Romániában a szárazság I-n meleg következtében sok >el'»en erdőtűz támadt.A -yergyól •''-alóoás köasóg határában a tüz 4.000 hold erdősavat semmisített meg.Május 9.«én egy időpontban 18 helvon volt jelentősebb erdőtttl.Tekintettel a ősökként termé aki lát?'•okra, a román minisztertanács olhatárotta,ho**y további Intézkedésig felfüggeszti a rabonanemüek és a bab kivitelit. Az elosatolt felvidéki vármegyékben ia nagymértékben csökkentette a szárazság a terméakilátásokat.Tzokntlanul-horai időben lépett föl a gabonarozsda ás károkat okoztak a mezei enerek i*SéA szárazság kártevését már osak részben hozhatja helyre a remélt kiadós eső. Javult a szénterm.olé's. Az idei els5 negyedév széntermelésének eredményről most készült el a statisztika,amelyből kitüník,ho^y az első negyedévi szántermelés,a uralt év há3onló időszakához viszonyítva Í0.8 százalékkal emelkedett és összesén
