Hetikiadás, 1934. január-december
1934-05-08 / 19 [1520]
J^RSP-4& ék. rfypny köz ött ipk';Qd,02Ík a &abpnapjiac.._ K.a»ketó •Sokat találgattál: az elm.ilt ketekben,hogy ni okozta a rondkivül' meleg és száraz ic.ojara.st, Hasonló meleg április többször előfordult aár az elmúlt évtizedekben,iy nyári meleg volt az 1930.év agrilisában,amikor a hőiaó-rő szintén elérte a 30 fokot.0.0 a hónap vége félé azután jelentősen sülyedt. Az " \ idei szokatlan időjárásnál: sz a iisgyaráZata,hogy áprilisban és náju3 elején állandóan erős déli légáramlat Uralkodott Kar ;/orőr szágon.Igy azután ^endkivUl sok meleg é3 páraszegény légtömeg tódult ide, Isiiét tlennó teve a' felhőképződést és a napsugarak átengedésével elősegítve a meleg kife jlődését. Az egész orsz g közvéleményét elsősorban az érc"ckli t ni lesz ennek a hosszura nyúlt száraz időszaknak a gazdaslígi következménye? I'a.jus elején nég teljesen bizonytalan volt a kel; zet,anit a terménvtőzsöe árainak Kilengése is untatott. Tolt eset t hogy egyik ne] ról a másikrfe 50 lillérúól is nagyobb javulás állott elő. vagy peeig közel 30 filléres áresés következett belA"gabonatőzsde azér'; voli'olyan ideges,mert egy országos cső'teljesen mcgváltóziátnatta volna a helyzetet, s ekkor a spekuláció haszna m! róltóolnapra semmivé válhatott volna .Az áraÜ emelkedését viszont indokolta az,hogy a gazdák,akik oddig sem kinált/á: erősen az árut^ nost még # tartózkodóbakká lettek. I.gv azután nemcsak a budeposti terménytőzsdén, de a vidéken ir mindenütt megszilároultak az Jrak. A helyzet, amikor e sótokat iriuk, egyáltalán nora fenyegető- s csak arról leket szó,nogy c vetések megsínylették a rondkivül iiclc;, iaőjárást és a helyzet a rozs'Lmes tekintetében komoly, i kelászosodó rozs szoiikepződésénck nt gyón ártott a. szokatlan szárazság és a. .rozstermés mennyiségét és minőségót egyaránt károsan befolyásolta. Kövesbe súlyos a. helyzet az őszi buzáháiv Bekesvarmegye több helyén a gazdák ugy segi tenor, magukon,hogy 0 búzát tak:ratoozási ' célokra learat ják ée helyét újból felszánt jak, hogytongeri termel ós re rclhasznál va a kárt legalább részben bchozzák.jílgyolőro •;' szárazság hátráltatja a mezőgazdasági riunkálatokot is, s a tengeri vo-césében is kőscdclmct okozott.Szegeta hírek szerint c kapás növények is megsínylették e ront*.ki vili ecleget: a kaszálók é; legelők fünövésc"megállt, sőt^visszafejlődést mutrt. Szeged könnyekén rovarkárol i.. vannak csőhiány kövolfckcztébcn. , A terméskilátások kérdését május első felének időjárásé cönti cl.Iga: hogy a kései vetósti búzák mindenesetre gyengébbek os ritkábbak lesznek, de ha a: időjárás májusban megváltozik ós elég esőzés jön, továbbá fagykárok nem lesznek, akkor az edeigi ezárc.zság ellenére jó termés várna tó' "búzában, sot ha az eso nem késik rozsban is. A tengerit szintén féltik e gr.zdák, dc itt még komoly nclyzctről nincsen szó, inkább esek: aggodalomról. lelketlenül isdvoző volt az caaigi időjárás a korai ;.yumölcsö!ere es azokn, k vorsonykópo ségét a /.üliölai piacokon naeyben felfokozta, . . , , , , ,_. T _ Május első nanjriban az időjárási holyzot reszacn megváltozótt^ x.e.r medikán meglxzdődött a felhősödés és elsősorben c "Xinántul.. felett ooru.lt be az ég. Kájus 4.-én ez c változás folytatódott. 0 felhőzet sllrübb lett ás töbo helyen záooroső is volt. Mindez a hőmérséklet sülyecetével 5^t együtt, ami mar magában is bizonyos mértékig- fclüditottc'e. növorerzetot. Az időjárási jcleiTcesek további zivatarodat és lehűlést jósolnak, úgyhogy jo ös ez a feltevés, hogy c. < ne r y szárazság végeredményben non fo'.lr.öesztrói.'-.t hozni c térmesre, a májusi eső?: elmossák az eddigi mordokat ós aggoc.alrr.kat és a terméskilatáeok újból megjavulnak.
