Hetikiadás, 1933. január-december
1933-04-18 / 17 [1519]
Az évek óta világszerte elhatalmasodott lumkanólkülisóget eddig egyii országban sem sikerült megszüntetni , sőt, a munkanélküliség csökkente sere tett intézkedések eredménye a legtöbb esetben csekélyebb volt,mint amennyi t vártak a deiogtól.Vannak olyan vélemények is,melyek szerint a termelésből kiszorított munkanélküliek serege már egyáltalán nem is számithat arra,hogy újból felszívja okot a gazdasági élet fellendülése,mert a termelési eszközök az utóbbi években olyan nagy mértékben tökéletesedtek,hogy keve.ebb munkáskéz is elő < tudja állítani a szükséges árumennyiséget. Vonatkozik ez elsősorban az egyes iparágakra,amelyekben a technika fejlődése-valóban szédületes arányokat 41 tótt ós akármennyire fel is lendülne a fogyasztás a gazdasági válság megszűnt év ellnem lenne szikség annyi munkásra,mint eddig. Szert most a munkanélkülieket ugy prób-liák belekapcsolni a termelésbe ós fogyasztásba,hogy "csereintózeteket" állítanak lel közöttük s az intézet tagjai pénz hiányában csere jegy ékért dflgoznak egymásnak .Ameri kában már töob ilyen intézet működik,különböző foglalkczáfu egyének szövetkeznek érdekeik védelmére ezekben a csereszerv ezotekben s egyik newy^rki intézet megalakulásakor 200 különböző foglalkozású egyén jelentette be belépését, köztük kereskedők is,aki alkalmazottaik fizetésének egy részét csere jegyekkel térítik meg.Az északamerika"' gabonatermő vidékeken többhelyütt annyira megszervezték már a csereakciót,hogy a farmerek gabona fölöslegei vei cserélik ki a varosok felesleges ipartermékeit. iréldák bizonyi tják ,hogy a csereintézetek ^szakszerű vezetés mellett nagyon jól működnek ós a cserejegy ópoly megbízható r értéket képvisel a tagos kö zött,mintha aranyfodezetü p nz volna.Csak az a kérdés,hogy az intézetek mukjdése nem zavarja-e a gazdasági elet többi részének menetét és a cserejegyek nemvizezik-e fel" a szóbanforgó ország pénzmennyiségét? ügylátszik, hogy ilyen veszélytől nem kell tartani; ugyanis mindig csak annyi csereiegyat bocsátanak ki,amennyit a csereintézeten belül be lehet váltani árura / és igy a cserejegy csak az intézet tagjai között cirkulál.-Ebből a "pénzből ,; tehát csak azak kapnak,akik eddig munka nélküliek voltak,nem termeltek,alig f ogyasztottak, tehát, ki'voltak kapcsolva a gazdasági életből és igy- nem számitottak az áruforgalom szempontiából, amennyi írut most termelnek,annak arányában bocsát ki az intézet jegyeket,tehát az áru fedezi a csere jegyet. már évekkel ezelőtt felvetették nálunk is ugyanezt a gondolatot,Szél T y enő,a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója dolgozta ki az első tervet 1931-ben és a legutóbb iiskolcon már meg is alakult az első magyarországi árucsere intézet A vállalkozás lehetővé akarja tenni az ügyvédeknek,orvosoknak,iparosoknak ós kereskedőknek,hagy cserejegy ellenében dolgozhassanak és árulhassanak. Miskolc városa is rósztvfesz a csereakcióban,még pedig olyan módon,hogy tisztviselői fizetó sónek egy részét cserejegyben adja ki.A tisztviselő vásárlásai nagyobb részét természetesen rendes pénzen boiiyolitja le és igy a kereskedő készpénzben tud eleget tenni adófizetési kötelezettségének._ : mát'-. ;n ü ara m esa ezűs töt. termelt az egyetl enjramvar nemesi'émbánva. A Földtani Tanácsadó Bizottság legutóbbi ülésén ismertették a i-agyartr szagon szambavehető bánya kincs .ket. Rámutattak a felszólalók-az aranyr ezüstér rezbányaszat terűié teire,maid ismertették a íiagy magyar Alföld ha „ezer artézi kútja és a Kárpátok négyezer bányafurása alapján a varható kincseijet: a szentelepsket.a földgázt,a földolajat és sótómzsöket.Hangoztatták,hogy megcsonkított területeinken még mindig értékes ásványkincseink vannak a fold melyé ben elrejtwe. Böhm Ferenc,a kincstári bányásaat főnöke ismertette ezután a i.átrába v nyitott recski állami aranybánya üzemiét, amely teljesen modern felszereléssel éf aránylag csekély munkáslétszámmal az elmúlt évben mr egy métermázsa aranyat, 14 métermázsa ezüstöt és több szaz métermázsa rezet termelt. . . i, ' P?PP I^roly egyetemi tanár javaslatára elhatározták, hogy a legközelebbi mélyfúrást csonka hazánk északkeleti részén az üJcsedi Láp szelén mély esz ti ahol kétezer méteres mélyfúrással megnyitják a földgázt tartó rétege t, amely ben esetleg koclaj,sot kálisótelep is várható. A nagyszabású mélyfúrást mar a jövő hónapban megkezdi!:. — r. o
