Hetikiadás, 1933. január-december
1933-04-11 / 16 [1519]
Bizhatunk-e a feltámadásban? -rfc&Vfifl fiZfti.fifift. Irtat Schandl karoly A nagy gazdasági válság politikai vámszedői elhallaattak.i&r ez - maga nagy lépés előre, mert a í:lr,v. ,etes nem sikerült a legkisebb emberek körében sem , logy belső okok idézték .lé a gazdasági és pénzügyi bajoüat. minden országban nagy baiok vannak.A nénvánderiác éta n.m volt ilyen nagy gazdasági val s^g a világon. SOK szemrehányást kaptam már,hogy optimis ta vagyok, ezúttal mégis a bizakodást hirdetem és pedig: még nagycbb meggyőződéssel mint eddig. Nem a fcrraaalmi irányzatot a jaarxizmus és egyéb fantasztikus elgondolások azok,amelyek a válságot megöl a jak, mert a maridzmus ma :,ukott Oroszországban, de megbukott Ju ró pában is. A gazdasági kibontakozás útban van s mind erősebben közeledik, minél inkább készteti a legnagyobb országokat erre a maguk nagy társadalti ós gazdasági szüksége*.-, A világ két részéből inéult el a politikai és gazdasági kibontakrzás müve.^em csalódtam,abban,hogy Wíieri kából indul el e gazdasági válság, megoldása, mert Amerika a maga rohamrs sülyedósót csakugyan nagyszabású kezdeményezésekkel iparkodik ellensúlyozni. Talán még meg sem kezdődik a gazdasági világértekezlet, Roosevelt elnök ,s véle a dollár- kezébe veszi a nagy elhatározások müvét s a világ valutáinak egyöntetű rendezésével elhárítják az útból a yilágfcgalom akadályait. Ha a dollár a fonttal együtt»vagy raondjuk»az amerikai ás ang gazdasági tJnvezők egyetértően nagy elhata.rozasokra szántak el magukat. • a, pénz, .s . a kereskedelmi fcrgalom drótsövényeinek elhárítására, akkor a Féltá*. dásnak gazdasági téren már nem lesz semmi akadálya. A pclitikai kezdeményezés, melyet j)urópe békéjének megteremtése erdeke ben Olaszország kitűnő államiért ia, iiiesfllini vett a kezében az elmúlt napokban, csak megkönnyíti Amerika ...unkáját a gazaasági kibontakozás terén. t Soha olyan közel nem állottunk az erőszakos békeszerződések revíziójához, mint # kuss olini és LacDcnalá .iiiniszterelnököknek római megegyezése u tán. m ró pában négy :ia?rynat alom van ,sezek közül Olaszország és Németország teljesen a revizió és pedig a területi revizió mellett szálltéi: sikra, vallatta a velük való együttműködést Anglia is. Tisztában voltunk vele,hogy Irancia«rs szag az első lépésre nem adhatja hczzájárulását az uj tervnez.de az is kétsógtelen^hígy most mar nem zárkózik el mereven a békeszerződéseknek a M aépszövetsóg utján ^való revíziójától. Nagy lépést jelent a római egyezmény s területi revi-zio felé, mert eddig szóba sem lehetett hozni a r °:enf.i tárgyalásokon ezt a kérdést hivatkozhatnék arra is,hogy hazánk külforúalma és pedig kivitele a legutóbbi hónapokban örvendetes javulásnak indult, de nem hallgathatom el azt a körülményt sem, hagy a külföldi országok elzárkózásukat sz utóbbi hónapokban meg inkább fokoztak kereskedelmi téren, ÁZ már tünete e nagy betegségnek, melyből Róma ós Washington ki akarják gyógyítani a. világot. Csak rrágában és u>szkvaben fuvolázzák,hogy az általános titkos rendszer meghozza a revíziót és a paradicsomi állapc uókat,de minden j*zan magyar embeu tisztában van vele,hogy ez az ország belső ügye , nem a választójog mikénti szabályozásától függ # a gazdasági helyzete. J ° A római események ig-zolják a háború utáni magyar külpolitikát, amely az olasz barátságon épüli fel, mig a miniszterelnök határozott állásfoglalása a kalandos háborús politika ellen erősitette helyzetünket Frónéiaerszá> fele is. ... v ° , , ellenségeink bizonyára azt szentnek,na ebbeli az országban, ami kor donto események vannak folyamatban a revizió és a világválság megoldása fele, partharcok gyengítenék a nemzet erejét. De mag varyunk"győződve, no Sy e Sy nemzet,amely két évtizeden belül szörnyű világháború, forradalom, bol-evizmus, megszállás, penzleromlus és gazdasági válság példátlan csa oásainek ellentált,lelkierejét megőrzi z Aalvaria utolsó szakaszán is és a nagy Széchenyi István gróf által hirdetett szolidaritásban varja a feltámadást!
